Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és - értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Steinbach József református lelkész, a Magyarországi Református Egyház Dunántúli Egyházkerületének püspöke osztja meg velünk gondolatait.
A főváros új református templomát, a rákoskerti lelki hajlékot a Rákoscsabai Református Egyházközség építi, Makovecz Imre tervei alapján. A részletekről Sarkadi Zsolt, a gyülekezet főgondnoka beszélt.
Isten számos ajándékot ad nekünk a hétköznapokban, a vasárnap pedig annak a megszentelt ideje lehet, amikor egyszerre van jelen életünkben a hálaadás, az emlékezés, a megpihenés és az előretekintés – a következő hétköznapokra és Jézus visszajövetelére egyaránt. Ideje lehet ez a hétköznapi tervek készítésének is az örök élet reménységének fényében.
Az Open Doors jelentése szerint a 2003-as amerikai bevonulás óta, azaz egy generáció alatt másfél millióról kétszázkétezerre csökkent a Krisztus-hívők száma Irakban. A lista tizenötödik országában a hazatérésnek és az újjáépítésnek pedig még mindig gátja az alacsony közbiztonság, az egészségügy és az oktatás alacsony színvonala, valamint a munkalehetőségek hiánya.
A diakonos elhívást kapott, tudja, kinek, mi célból szolgál. A diakónia többletjelentésű: olyan tudatos professziót feltételez, amelyben megvan az elhívás, felkészültség, tudatosság és a hozzákapcsolt szolgálati irány – jelenti ki Beszterczey András, a Magyarországi Református Egyház Diakóniai Irodájának vezetője.
... gondolkoztunk az idei ökumenikus imahéten Pál és társainak hajótörése, valamint a máltai keresztyének befogadó szeretetének története alapján. Az egész hetünk központi címét a szigetre kivetődő hajótöröttek felszabadító élménye adta, az a „nem mindennapi emberség”, amelyben részesültek.
Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Most az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.
A Biblia közös olvasása Isten üzenetének mélyebb megértését segíti, közösségi élményt nyújt, erősítve a hívők kapcsolatát. Az együtt töltött időt gazdagítják azok az elmélkedések, amelyek közös gondolkodásra ösztönöznek. A heti bibliai szakaszhoz Hodossy-Takács Előd írt jegyzetet, mely értékes iránymutatást ad a szöveg jobb értéséhez.
Az egyetemen a tanítás és a rajz révén kibontakozhattam. Azt érzem, hogy szinte minden feladat a kreativitásom fejlesztését és a személyiségem felépülését szolgálhatta. Amikor idejöttem, félénk és visszafogott voltam, ma már sokkal magabiztosabb, bátrabb vagyok.
Látni kell, hogy a modernitás fogalmának ez a kisajátítása az egész nyugati keresztyén civilizációt nyomás alá helyezte, aminek az lett a következménye, hogy a keresztyén üzenet által megfogalmazott örök igazság az emberről és a világról riasztóan széles körben az érvényét vesztette, vagy megengedő módon a szubjektum belső világába rendeltetett.
Mintha Ady keserű vádjára – „…még a Templomot se építettük föl” – válaszolna Csanádi, megerősítve azt a történészi felfogást, hogy elsősorban a sok-sok templom és iskola (a hit és a tudás) tartotta össze és tartotta meg a darabokra szakított, szétszórt magyarságot a romlás évszázadaiban, majd a trianoni diktátum óta eltelt száz évben is.
Craig C. Hill nem sokat kertel a könyv témájával, mondandója kulcskérdésével kapcsolatban: „A státusz nem lelki ajándék, és az ambíció nem szerepel a Lélek gyümölcsét bemutató listán. A Szentírás a legjobb esetben sem egyértelmű kategóriaként mutatja be a tekintélyt, a méltóságot és a rangot...”
Most a szövegeké, a tanulmányoké a főszerep. Harminchét tudományos dolgozaté, amelynek szerzői között találkozhatunk a magyar és európai reformáció történetének elkötelezett egyház- és irodalomtörténészekkel, történettudósokkal, művészettörténészekkel, történeti politológusokkal, az iskolatörténet kutatóival, s még folytathatnám a sort.
Kossuth-nagydíjjal tüntették ki – 2016-ban – „világszerte nagyra értékelt és a magyar költészet rangját emelő műfordításai, illetve egyedülálló formavilágú és invenciózus költészete, kivételes művészi pályája, valamint értékteremtő oktatói és tudományos közéleti életműve elismeréseként”.
A fesztiválon a művészek önkéntesen vesznek részt, az események ingyenesek a közönségnek, de adományaikkal hozzájárulhatnak a Magyar Gyermekmentő Alapítvány munkájához – mondta el Kovács Zalán László tubaművész, fesztiváligazgató a programsorozatot bemutató sajtótájékoztatón.
Felavatták Tőkéczki László Széchenyi-díjas történész, dunamelléki református főgondnok síremlékét a Fiumei Úti Sírkertben. – Ez a mementó méltóképpen fejezi ki emberi és szellemi nagyságát, ugyanakkor szerénységét. Sohasem volt korszerű, épp ezért lehet mindig időszerű – hangsúlyozta a megemlékezésen Békés Márton történész.
A XVIII. századi tudós, költő Kalmár György szép kifejezésével „drágakőnél gyönyörűbb” édes anyanyelvünket gyakran keseríti pontatlan, félreérthető fogalmazás, idegenszerűség, stílustalanság. A beszéd, az írás szürkül, gondot okoz a megfelelő szó meglelése. Anyanyelvi kapuőr rovatunkban Arany Lajos óvja-védi közös kincsünket.
Amikor József megérkezett, a fáraó azonnal nekiszegezte a kérdést: – Te tényleg meg tudod fejteni az álmokat? – Én nem, uram – hajtotta meg magát József a trón felé –, hanem Isten ad megnyugtató választ a fáraónak. – Jól van – válaszolta a fáraó –, lássuk, milyen választ ad az Istened – és elmesélte mindkét álmát.
Megújult és kibővült a gyülekezeti ház az alig négyszázhúsz lakosú zempléni Nyíriben. A felújításért tartott istentiszteleten Mészáros István, a Zempléni Református Egyházmegye esperese igehirdetésében arra hívott fel: – Istent kell képviselnünk a világban, és ő a nehéz helyzetekben is mellettünk áll. Meg kell nyitnunk szívünket a másik ember előtt.
Parányi gyülekezet a fülöpi, kéthetente van istentisztelet. Fontosnak tartjuk, hogy az alkalmakon és a presbiteri üléseken részt tudjunk venni. Emellett ahol éppen vagyunk és az istentisztelet órája ér minket, ott részesei leszünk a szeretet kiáradásának. A szüleim már rosszul látnak, nem tudnak maguk elmenni a templomba.
Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Bella Péter református lelkipásztor osztja meg velünk gondolatait.
Hogyan tekinthetünk a népesedési válságra keresztyénként? Parancs vagy áldás Isten teremtéskor elhangzó felszólítása, a „szaporodjatok, sokasodjatok”? Béres-Áfra Zsuzsa debreceni szociológussal vizsgáljuk Magyarország évek óta csökkenő népességszáma mögött húzódó okokat, többek közt a posztadoleszcencia jelenségét is.
A magyar szóhasználatban az üdülés leginkább a vakációs időszak programjait jelöli. A kiszakadást a megszokott hétköznapi környezetből, idegen tájak felfedezését, vagy éppen a jól ismert vidékek újralátogatását. Erre szükségünk is van ahhoz, hogy ép ésszel túléljük az élet küzdőterén vívott csaták sorozatát, esetleg győzedelmeskedjünk is ezekben. Isten azonban jóval többet kínál nekünk ennél.
Teológusok, történészek, lelkipásztorok kutatják, miként vált a csatavesztés után kibontakozó reformáció a reménység egyik forrásává. Ötszáz évvel a mohácsi vész után is élő közösség fogadja az érkezőt a Duna partján. – A tragédia után nemcsak politikai és társadalmi átrendeződés indult el, hanem lelki megújulás is – magyarázza Wébel Zsolt lelkipásztor, a baranyai egyházmegye esperese. A gyülekezet nemcsak emlékezik, hanem közösséget formál és fiatalokat hív szolgálatba.