A Nagyvárad téri gyülekezet 1908-ban alakult, két és fél évtizeden keresztül a Lorántffy Zsuzsánna Egyesület Család utcai imatermében tartották alkalmaikat. A templomépítés gondolata 1921-ben merült fel először, amikor a Budapesti Református Egyházközség presbitériuma elkezdte a Külső-Ferencváros-Tisztviselőtelepi Református Missziói Egyházrész szervezését.

AZ EMLÉKEZET TEMPLOMA

Az első világháború hőseinek emléket állító templom építésének gondolata a gyülekezet első főgondnokhelyettesétől, Zakar Alberttől származott, miután a világháborúban ő is elvesztette öccsét, akit elesett bajtársaihoz hasonlóan hazájától távol helyeztek örök nyugalomra. Mivel a harctéren elesettek hozzátartozóinak nem volt lehetőségük leróni kegyeletüket, ezért sokan szorgalmazták az emléktemplom építését. Az akkori presbitérium elfogadta az indítványt, és az építendő hajlékot az Emlékezet Templomának nevezték el.

A Dudás Kálmán tervezte neoeklektikus templomot 1930-ban kezdték építeni, és 1935-ben szentelték fel. Falain ma is márványtáblák őrzik az első világháborúban elesett, a gyülekezethez közel álló katonák emlékét, ólomüveg ablakain pedig többek között a Trianon előtti Magyarország hatvannégy vármegyéjének címerei láthatók.

Az alkotmány alatt egy kis üvegvitrinben még ma is őrzik azt a pennát, amellyel az elöljárók aláírták a dokumentumot, illetve azt az ezüstözött kalapácsot is, amellyel, élükön az államfővel, minden felkért vendég ráütött az alapkőre, és ezt mondta: „Isten dicsőségére, az elesett hősök emlékezetére!” Ezt a mondatot később bevésték a templom főbejárata fölé, ahol a mai napig is olvasható.

A gyülekezeti terem falán most is ott függ díszes, aranyozott keretében a gyülekezet 1930-ban írt alkotmánya, amelyet a templom alapkőletételekor 62-en írtak alá. A szignók között olvashatjuk gróf Klebelsberg Kunó, gróf Bethlen István, Ripka Ferenc főpolgármester, Sipőcz Jenő főpolgármester-helyettes, Darányi Kálmán későbbi miniszterelnök és Ravasz László püspök aláírását is. Az alapító okiraton első helyen Horthy Miklós aláírása látható, aki személyesen is részt vett a templom alapkövének letételén, és fővédnöke volt az Emlékezet Temploma építésének.

A GYÜLEKEZET

2009 óta vezeti a múltját gondosan őrző és ápoló gyülekezetet Zila Péter, akit a Hajdúböszörmény-Kálvin téri Református Egyházközségből hívott el a Nagyvárad téri presbitérium, miután Sipos Ete Álmos lelkipásztor tizenhat év Nagyvárad téri szolgálat után, 2009-ben nyugdíjba vonult.

Szerinte a gyülekezetnek úgy kellene működnie, mint egy normális családnak, ahol együtt vannak a szülők, a nagyszülők és az unokák is. E koncepció tetten érhető számos alkalmukon és kirándulásaikon is.