Az M7-es autópályáról letérve két gyorsforgalmi út segítségével könnyedén befúrjuk magunkat Belső-Somogy hajdan elzártnak számító világába. A Kaposvártól nem messze, északnyugatra fekvő Kaposfő a célállomás, hogy az alig másfél ezres népességű településen fölkeressük a vezető református lelkipásztort, Székelyné Kiss Emesét. 2003-ban érkeztek ide férjével, házasságkötésük után. Kezdettől ketten látják el a lelkészi teendőket, 2017-ig a házastárs, Székely Attila számított vezető lelkipásztornak, akkor azonban helycsere történt, ugyanis ő a honvédelmi tárca kötelékében tábori lelkészi szolgálatot vállalt.

Amikor odaérkezünk, egyaránt feltűnik a két és fél száz éves templom szépsége és a parókia modernebbül csinos épületegyüttese. A lelkésznő nem palástban, hanem elegáns zöld ruhában fogad minket. Ez kicsit meglepőnek tűnik, de kapunk választ:

– Óriási megtiszteltetés hivatalos alkalmakon a palástot viselni, de édesanyám női szabó volt, és Isten szeret gyönyörködni életességünkben is, illetve a külvilággal szót kell értenünk – mindez arra bátorít, hogy engedjek a konformitásból… Egyszer szintén világi ruhát viseltem, és megtudta rólam valaki, hogy lelkész vagyok, bájosan elszólta magát: „Pedig teljesen úgy néz ki, mint egy ember!”

Miután együtt nevetünk ezen, a szó a templomra terelődik, amely egy félreesőnek tűnő utcára néz. Kiderül, azért ilyen tájolású ez az épület, mert „türelmi rendeletes”, azaz II. József alatt épült. Ő tudniillik szakított a katolikus Habsburgok vallási türelmetlenségével, és megengedte, hogy a Magyar Királyság területén reformátusok is építhessenek templomot – azonban csak úgy, hogy az nem főútra néz. Más kérdés, hogy annak idején ez a mai faluképet tekintve kieső utca alkotta a falut. A valamikori színmagyar helységet 1815 körül bakonyi sváb családokkal telepíttette be az Eszterházy család.

Legutoljára 2019-ben, a Magyar falu programban újították fel a templomot, amelyet húsvéttól adventig használ az eklézsia. A parókia épületkomplexumában, másfél évvel Székely Attila és felesége, Emese ideérkezése után, nagyrészt egyházközségi tagok és mások magánadakozásából, szép és tágas gyülekezeti terem épült. A téli időszakban itt tartja istentiszteleti és egyéb alkalmait a kaposfői közösség.