Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Vladár Gábor nyugalmazott református lelkipásztor, teológiai professzor osztja meg velünk gondolatait.
Újból és újból felvetődik, jó lenne a ma embere számára mai hitvallást megfogalmazni, amely természetesen az alaptételekben ugyanaz, de más a kifejezése, a szóhasználata – mondja Steinbach József püspök, az ökumenikus imahetet szervező Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke.
A gyermekek kiváltsága az imádság. Olyan ez, mint mikor a kicsi gyermek korán reggel bebújik a szülei ágyába. Ki másnak van erre joga, mint a gyermekeknek? Ha az imádságunkban a mi Atyánkat szólítjuk meg, ha vele beszélgetünk, ez megváltoztatja az imádságainkat is. Gondoljunk csak bele: Isten a mi Atyánk!
A közösségek Isten szolgálatába állhatnak, 2025 lehet háborús év, de lehet akár a békéé is. Minden cselekedet, amely Isten dicsőségét hirdeti, szolgálat: arra kell fordítani, ami szükséges, ami megőriz, ami védelmet ad – vallja Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyház püspöke.
Az Amerikai Magyar Református Egyház megalapításának századik évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésre – Lizik Zoltán püspök meghívására – küldöttség érkezett a Magyarországi Református Egyház képviseletében. Molnár János főgondnok, a Zsinat presbiteri elnöke tudatta: tovább szeretnék erősíteni a kapcsolatot az amerikai magyar református közösségekkel.
Az emberség azt jelenti: felismered vagy legalább feltételezed, hogy a másik is ember. Isten teremtménye, és biztosan nem jókedvéből gonoszkodik, hanem azért, mert boldogtalan. Erre nevelte a környezete, az életmódja, a lehetőségei és a tehetségtelensége. Ha idáig eljutunk, már megértőek vagyunk. Ez az emberség lélektana.
Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret, magasztalás. Az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.
A Biblia közös olvasása nemcsak Isten üzenetének mélyebb megértését segíti elő, hanem közösségi élményt is nyújt, amely megerősíti a hívők közötti kapcsolatot. Az e heti bibliai szakaszhoz kapcsolódóan Szetey Szabolcs írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást nyújt a szöveg jobb értéséhez.
Az egyházi szolgálatok egyik meghatározó alakja a kántor, akire a vasárnapi orgonálás mellett számos változatos feladat bízatott. A Kecskeméti Református Egyházközség kántorát, Mikesi Tibor karnagyot a dicsőítés szerepéről, a kántori szolgálat próbatételeiről, valamint a régi és új keletű gyülekezeti énekek adta lehetőségekről kérdeztük.
A kultúrákon átívelő keresztyén találkozó lehetőséget kínált az egyetem diáksága számára, hogy ne csak a nyugati teológiai irányzatokkal ismerkedjenek, hanem – a meghívott koreai professzorok révén – első kézből kapjanak betekintést a távol-keleti keresztyénség életébe és teológiájába.
Az egyházunk olyan, mintha egy szín végéhez ért volna: az indulatok elszabadultak, de még nem látjuk, hogyan folytatódik a történet. Üres oldalak jönnek, és mintha túl sokan jelentkeznének az író szerepére, de egyelőre csak silány utánzatokkal. Az egyház drámája, úgy érzem, még nem találta meg a maga méltó folytatását...
A Theologiai Szemle „a közös teológiai eszmélődést, a közös krisztusi fellépést, tehát Krisztus népének és ügyének egységét, együttes megjelenését” szolgálja. Az ökumenikus imahét kezdetén mi magunk is reménykedhetünk abban, a teológia művelői továbbra is megismertetik velünk eredményeiket a százéves szemle hasábjairól.
A következő feladat a nemrég vásárolt szomszédos iskolaépületet sokfunkciós közösségi épületté fejleszteni – tudatja Székelyné Kiss Emese, a kaposfői gyülekezet lelkipásztora. Nem hagyományos missziós módszerekkel is kísérletezik. Férjével, aki tábori lelkész is, jó két évtizede szolgálnak e somogyi közösségben, amely ez idő alatt megfiatalodott, kiszínesedett.
„Óriások a mesékben léteznek” – olvashatjuk Tapolyai Emőke könyvének (Óriások és sáskák – Hogyan maradhatunk talpon nehéz időkben?) bevezető gondolatát. A klinikai és pasztorálpszichológus jól tudja, hányszor ütközünk életünkben olyan falba és érhet olyan nehézség, veszteség, amely legyőzhetetlennek tűnő akadályként tornyosul elénk.
A XVIII. századi tudós, költő Kalmár György szép kifejezésével „drágakőnél gyönyörűbb” édes anyanyelvünket gyakran keseríti pontatlan, félreérthető fogalmazás, idegenszerűség, stílustalanság. A beszéd, az írás szürkül, gondot okoz a megfelelő szó meglelése. Anyanyelvi kapuőr rovatunkban Arany Lajos óvja-védi közös kincsünket.
Ma azonban öt forintért semmit sem tudsz venni. Kétforintos meg már nem is létezik. Mégis az öt, de még a kettő is lehet értékes Isten szemében. Mert Jézus azt mondta, hogy öt verebet adnak két fillérért, de Isten egyről sem feledkezik meg közülük.* Bizony, öt veréb nem nagy érték.
– Elsődleges feladatomnak azt tekintem, hogy az Isten szeretetéből származó békességet, testvéri közösséget munkáljam a gyülekezetben. Dunántúli léptékben nagynak számító városi gyülekezetként a hittanoktatáson keresztül sok családot elérünk, akiket igyekszünk beölelni a gyülekezet közösségébe.
Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten (május 31-én) Karsay Eszter nyugalmazott református lelkipásztor, majd június 1-től Fodorné Nagy Sarolta egyetemi tanár, református lelkész osztja meg velünk gondolatait.
A hitbeli egység mindig megrendítő tapasztalatunk – vallja Harkai Ferenc Csaba, a budapest-kispest-központi eklézsia lelkipásztora. Évek óta látogatja a határainkon túli magyar területeket, segítséget visz a gyülekezeteknek. A nemzeti összetartozás napja alkalmán a közös hit és nemzeti identitás összetartó erejéről, az ottani magyar közösségekben szerzett tapasztalatairól osztja meg gondolatait.
Az egy, igaz Isten, a Fiú mellénk lépett, de úgy, ahogyan csak ő tud. Társunkká vált, magára vette a tér és idő kabátját, ugyanazt, amit mi hordunk születésünktől halálunkig: az Örökkévaló egy testben szorította be magát a világunkba. Lehajolt, hogy felemeljen, kirántson a veszélyből.
A pünkösdi csoda gyógyulást hozhat egyénnek, családnak, gyülekezetnek és egyháznak egyaránt – emelte ki a Zsinat májusi ülésén, Balatonszárszón Steinbach József lelkészi elnök. Emlékeztetett: nincs valódi megújulás bűnbánat – akár kitörő zokogás nélkül. Szólt a következő időszak feladatairól, a lelki megújulás szükségességéről, a pásztori vezetés felelősségéről, a Református Egyházak Világközössége körüli kérdésekről és az egyház társadalmi küldetéséről is.