Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Vladár Gábor nyugalmazott református lelkipásztor, teológiai professzor osztja meg velünk gondolatait.
Újból és újból felvetődik, jó lenne a ma embere számára mai hitvallást megfogalmazni, amely természetesen az alaptételekben ugyanaz, de más a kifejezése, a szóhasználata – mondja Steinbach József püspök, az ökumenikus imahetet szervező Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke.
A gyermekek kiváltsága az imádság. Olyan ez, mint mikor a kicsi gyermek korán reggel bebújik a szülei ágyába. Ki másnak van erre joga, mint a gyermekeknek? Ha az imádságunkban a mi Atyánkat szólítjuk meg, ha vele beszélgetünk, ez megváltoztatja az imádságainkat is. Gondoljunk csak bele: Isten a mi Atyánk!
A közösségek Isten szolgálatába állhatnak, 2025 lehet háborús év, de lehet akár a békéé is. Minden cselekedet, amely Isten dicsőségét hirdeti, szolgálat: arra kell fordítani, ami szükséges, ami megőriz, ami védelmet ad – vallja Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyház püspöke.
Az Amerikai Magyar Református Egyház megalapításának századik évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésre – Lizik Zoltán püspök meghívására – küldöttség érkezett a Magyarországi Református Egyház képviseletében. Molnár János főgondnok, a Zsinat presbiteri elnöke tudatta: tovább szeretnék erősíteni a kapcsolatot az amerikai magyar református közösségekkel.
Az emberség azt jelenti: felismered vagy legalább feltételezed, hogy a másik is ember. Isten teremtménye, és biztosan nem jókedvéből gonoszkodik, hanem azért, mert boldogtalan. Erre nevelte a környezete, az életmódja, a lehetőségei és a tehetségtelensége. Ha idáig eljutunk, már megértőek vagyunk. Ez az emberség lélektana.
Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret, magasztalás. Az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.
A Biblia közös olvasása nemcsak Isten üzenetének mélyebb megértését segíti elő, hanem közösségi élményt is nyújt, amely megerősíti a hívők közötti kapcsolatot. Az e heti bibliai szakaszhoz kapcsolódóan Szetey Szabolcs írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást nyújt a szöveg jobb értéséhez.
Az egyházi szolgálatok egyik meghatározó alakja a kántor, akire a vasárnapi orgonálás mellett számos változatos feladat bízatott. A Kecskeméti Református Egyházközség kántorát, Mikesi Tibor karnagyot a dicsőítés szerepéről, a kántori szolgálat próbatételeiről, valamint a régi és új keletű gyülekezeti énekek adta lehetőségekről kérdeztük.
A kultúrákon átívelő keresztyén találkozó lehetőséget kínált az egyetem diáksága számára, hogy ne csak a nyugati teológiai irányzatokkal ismerkedjenek, hanem – a meghívott koreai professzorok révén – első kézből kapjanak betekintést a távol-keleti keresztyénség életébe és teológiájába.
Az egyházunk olyan, mintha egy szín végéhez ért volna: az indulatok elszabadultak, de még nem látjuk, hogyan folytatódik a történet. Üres oldalak jönnek, és mintha túl sokan jelentkeznének az író szerepére, de egyelőre csak silány utánzatokkal. Az egyház drámája, úgy érzem, még nem találta meg a maga méltó folytatását...
A Theologiai Szemle „a közös teológiai eszmélődést, a közös krisztusi fellépést, tehát Krisztus népének és ügyének egységét, együttes megjelenését” szolgálja. Az ökumenikus imahét kezdetén mi magunk is reménykedhetünk abban, a teológia művelői továbbra is megismertetik velünk eredményeiket a százéves szemle hasábjairól.
A következő feladat a nemrég vásárolt szomszédos iskolaépületet sokfunkciós közösségi épületté fejleszteni – tudatja Székelyné Kiss Emese, a kaposfői gyülekezet lelkipásztora. Nem hagyományos missziós módszerekkel is kísérletezik. Férjével, aki tábori lelkész is, jó két évtizede szolgálnak e somogyi közösségben, amely ez idő alatt megfiatalodott, kiszínesedett.
„Óriások a mesékben léteznek” – olvashatjuk Tapolyai Emőke könyvének (Óriások és sáskák – Hogyan maradhatunk talpon nehéz időkben?) bevezető gondolatát. A klinikai és pasztorálpszichológus jól tudja, hányszor ütközünk életünkben olyan falba és érhet olyan nehézség, veszteség, amely legyőzhetetlennek tűnő akadályként tornyosul elénk.
A XVIII. századi tudós, költő Kalmár György szép kifejezésével „drágakőnél gyönyörűbb” édes anyanyelvünket gyakran keseríti pontatlan, félreérthető fogalmazás, idegenszerűség, stílustalanság. A beszéd, az írás szürkül, gondot okoz a megfelelő szó meglelése. Anyanyelvi kapuőr rovatunkban Arany Lajos óvja-védi közös kincsünket.
Ma azonban öt forintért semmit sem tudsz venni. Kétforintos meg már nem is létezik. Mégis az öt, de még a kettő is lehet értékes Isten szemében. Mert Jézus azt mondta, hogy öt verebet adnak két fillérért, de Isten egyről sem feledkezik meg közülük.* Bizony, öt veréb nem nagy érték.
– Elsődleges feladatomnak azt tekintem, hogy az Isten szeretetéből származó békességet, testvéri közösséget munkáljam a gyülekezetben. Dunántúli léptékben nagynak számító városi gyülekezetként a hittanoktatáson keresztül sok családot elérünk, akiket igyekszünk beölelni a gyülekezet közösségébe.
Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Bella Péter református lelkipásztor osztja meg velünk gondolatait.
Hogyan tekinthetünk a népesedési válságra keresztyénként? Parancs vagy áldás Isten teremtéskor elhangzó felszólítása, a „szaporodjatok, sokasodjatok”? Béres-Áfra Zsuzsa debreceni szociológussal vizsgáljuk Magyarország évek óta csökkenő népességszáma mögött húzódó okokat, többek közt a posztadoleszcencia jelenségét is.
A magyar szóhasználatban az üdülés leginkább a vakációs időszak programjait jelöli. A kiszakadást a megszokott hétköznapi környezetből, idegen tájak felfedezését, vagy éppen a jól ismert vidékek újralátogatását. Erre szükségünk is van ahhoz, hogy ép ésszel túléljük az élet küzdőterén vívott csaták sorozatát, esetleg győzedelmeskedjünk is ezekben. Isten azonban jóval többet kínál nekünk ennél.
Teológusok, történészek, lelkipásztorok kutatják, miként vált a csatavesztés után kibontakozó reformáció a reménység egyik forrásává. Ötszáz évvel a mohácsi vész után is élő közösség fogadja az érkezőt a Duna partján. – A tragédia után nemcsak politikai és társadalmi átrendeződés indult el, hanem lelki megújulás is – magyarázza Wébel Zsolt lelkipásztor, a baranyai egyházmegye esperese. A gyülekezet nemcsak emlékezik, hanem közösséget formál és fiatalokat hív szolgálatba.