Kéretlen képzavarok

Napjaink nyelvhasználatából árad a képzavar. E stílushiba lényege: a beszélő egyazon közlésben össze nem illő képes kifejezéseket használ. Előbb idézzünk egy példát a kitűnő nyelvész, Tótfalusi István gyűjtéséből:

„Széchenyi fejéből pattant ki a szikra, amely hatalmas folyammá dagadva hömpölygött le korunkig, és amelynek árnyékában még ma is sütkérezünk! Elképzeljük a szikrát, amint folyammá dagad, és azt is, hogy az árnyékban sütkérezünk...” E szinte szállóigévé vált „klasszikus” képzavar után jöjjön néhány mai, ugyancsak mulatságos közlés.

A hazai csapat „belekóstolhatott a Bajnokok Ligája légkörébe”. Világosan: érzékelhette a légkörét. „Az italfogyasztást vette górcső alá...” E téma itthoni vizsgálata aligha mikroszkópot igényel... Egyértelműen: az italfogyasztási szokásokat elemezte (vizsgálta, tanulmányozta).

„A nők nagy hangsúlyt fektetnek a sima bőrre.” Súlyt bizonyára lehet, de miképp tud valaki a bőrre hangsúlyt fektetni? Szabatosan: gondosan kezelik a bőrüket, hogy sima maradjon.

„Az új szeleket meglovagolva alakítjuk át a fociklubot.” Széllovas labdarúgók előnyben!

„A hazai útviszonyok komoly kihívást támasztanak a lengéscsillapító működése felé.” Próbáljuk elképzelni, miképp „támasztanak” az útviszonyok e gépelem működése „felé komoly kihívást”. Jobb ez: az útviszonyok próbára teszik a lengéscsillapítót.

Élénk fantáziát kér e folyamat elgondolása is: „az ecet erős, jellegzetes bukéja felülírja a bűzt". Az íz és zamat együtt felülírja a rossz szagot — aztán összecsukja a laptopját.

„A nő illata a vonzó megjelenés egyik alappillére". Az illat mint tartóoszlop... Illatpillér. Ezt a metaforát költők is megirigyelnék.

S ha már illatokról esett szó: „Semmi olyan nem történt, amiben politikai színezetet szagolhattak volna" — hangzott el egy tévés beszélgetésben. Vajon milyen szagot érez, aki „politikai színezetet" érzékel az orrával?... — kérdjük csendben.