Kovács Ábrahám, a dogmatikai tanszék megbízott vezetőjének kezdeményezésére indult az ötlet kimunkálása. A tanszék vezetője régóta ápolja a kapcsolatot a koreai protestáns egyházakkal, valamint azok egyetemeivel, professzoraival. Az ő megkeresése által a Honam Theological University and Seminary két jeles professzora örömmel fogadta a meghívást, így elkezdődhetett a szervezés, amelyben Cserepák Lajos Tamás, a dogmatikai tanszék demonstrátora nyújtott segítséget. Az elsősorban a leendő lelkészeket és hittanárokat célzó előadássorozat több szempontból is jelentősnek számít mind az egyetem, mind a Magyarországi Református Egyház számára.

A kultúrákon átívelő keresztyén találkozó lehetőséget kínált az egyetem diáksága számára, hogy ne csak a nyugati teológiai irányzatokkal ismerkedjenek, hanem – a meghívott koreai professzorok révén – első kézből kapjanak betekintést a távol-keleti keresztyénség életébe és teológiájába. Így a hallgatóság számára alkalom nyílt arra, hogy kiszélesítsék szakmai látókörüket. Mindezeken túl pedig ápolta a koreai protestáns egyetemekkel való együttműködést, és erősítette az élő kapcsolattartást. Az alkalmat Kovács Ábrahám tanszékvezető, a Magyar Vallástudományi Társaság alelnöke nyitotta meg, majd Gonda László általános rektorhelyettes mondott köszöntőt. Az első előadás során Jaeshik Shin nyújtott betekintést Korea vallási pluralizmusába Religious Landscape and Christianity in Korea (Vallási körkép és a keresztyénség Koreában) címmel. Korea kultuszközpontú történelmi elemzését követően mélyre menő részletességgel ismertette a félszigeten jelen lévő vallásokat, úgymint a neokon fucianizmust, buddhizmust, sámánizmust, illetve a keresztyénséget.

Az előadás utolsó egysége pedig a jelenkori helyzetre, valamint napjaink jelenségeire kívánt reflexiót adni. A második és egyben záró előadást Sangdo Choi, a martirológia jeles tudósa tartotta Szeressétek ellenségeiteket: Az általános keresztyén erények és a koreai keresztyének részvétele a nemzeti függetlenségi mozgalomban a japán gyarmati megszállás alatt címmel. Kiindulási pontját a Mt 5,44 jelentette: miután az egyetemes egyház- és dogmatörténeten keresztül górcső alá került Constantinus, Theodosius, illetve a donatizmus, az imént említett igehelyet a koreai kontextus által is interpretálni kívánta, kiemelten a japán uralom és a függetlenségi mozgalom tükrében. Ezen programsorozatban valósult meg – szintén a dogmatikai tanszék szervezésében – immáron második alkalommal a koreai gasztrokulturális est. Az első alkalomra még október 3-án került sor, amely a koreai államalapítás, a gaecheonjeol napja. Ez a kezdeményezés a koreai kultúragondozás keretén belül kívánja támogatni a hallgatókat az ázsiai kultúra megismerésében, mint amely az egyik első lépés a koreai inkulturációs folyamatok és ezen túlmenően az ottani keresztyénség megértése útján.