Milyen mélyebb üzeneteket szeretnének közvetíteni a Szeretethíd programmal?

Az alapítók elsődlegesen az önkéntes szolgálat nélkülözhetetlenségére akarták felhívni a figyelmet. Az ezt végzők a mindennapi életünk részei, nélkülük az MRSZ működése sem lenne ugyanaz. Fontosnak tartom kiemelni, hogy mindenki tud adni valamit, legyen az segítség, ölelés vagy egy jó szó.

A legkisebb dolgok is hatással lehetnek környezetünkre. A Szeretethídon láthatják az önkéntesek, hogy nincsenek egyedül, hiszen a programnak Kárpát-medence-szerte vannak résztvevői.

Mégis miért jó az önkéntesség? Miért jó azért dolgozni, ami nem is az én érdekem?

Szerintem az önkéntességet egyszer mindenképpen ki kell próbálni. Számos jótékony hatása van: aki csatlakozik, azonnal kap viszszajelzést. Érzi, hogy értékes szolgálatot végez, örömet szerez vele.

Az önkéntesség ezenkívül az önismeretben is szerepet játszik, hiszen a szolgálat során általában megmutatkozik, mivel tud az illető a legtöbbet segíteni másokon. A másokat ösztönző oldala is fontos: a megsegítettek közül sokan később magukis segítőkké váltak, ilyen például az Immánuel-otthon és iskola, ahol a fogyatékossággal élő fiatalok a kapott segítség nyomán már évek óta önkéntesként vesznek részt a programban, segítve ezzel más rászorulókat.

Az önkéntesség mely formái a leggyakoribbak?

A legfrissebb adatok szerint az önkéntesség leggyakrabban a ház körüli munkában, az ügyintézésben, a bevásárlásban, a gyermekfelügyeletben és a gyermek-, beteg- vagy idősgondozásban mutatkozik meg. Egy 2011-es felmérés szerint a hazai önkéntesség szociális értékek által vezérelt cselekvés. A legtöbb önkéntes motivációja egy társadalmi csoport vagy ügy melletti elkötelezettsége, illetve szeretné az együttérzését kifejezni és másokon segíteni. A Szeretethíd fontos szerepe, hogy önkéntességi lehetőségeket nyújtson a jelentkezőknek. Számtalan kreatív feladat teljesült az elmúlt tizenhat év alatt, amelyek arra késztethetnek másokat is, hogy lépjenek ki a komfortzónájukból. Több iskola éves programjába illeszti a Szeretethidat, mert hisznek benne, hogy az önkéntességet már fiatalon meg kell tapasztalni, lehetőleg szemléletformáló közösségen belül.

Melyik önkéntesélmény áll a legközelebb önhöz?

A kezdetek óta sokat változott a személyes kapcsolatom a programmal, tekintve, hogy az első alkalom során még nem szervezőként voltam jelen.

Önkéntesnek jelentkeztem, a többiekkel együtt süteményt osztottam és kerítést festettem. Érdekes volt ezután szervezőként az egész programot átlátni. A szívemhez különösen közel áll a tavalyi illatkert építése a Vakok Állami Intézetében, valamint a belső kert felújítása a debreceni pszichiátrián.

Mivel nekem talán az átlagnál fontosabb a természet, hiszen elsődleges szakmám szerint környezetgazdálkodási agrármérnök vagyok, nagyon örülök, hogy a Szeretethíd főként szociális, környezetvédelmi és -fejlesztési területeken nyújt lehetőségeket az önkéntességre.

Mit üzenne azoknak, akik először vesznek részt ebben?

Azt, hogy ezt egyszer mindenkinek ki kell próbálnia! Azután el lehet dönteni, folyamatos része lesz-e az életüknek az önkéntesség, de hiszem, hogy aki egyszer részt vesz a Szeretethíd építésében, máskor is szeretne majd alkalmat találni rá. Fontos, hogy mind az idősebbek, mind a fiatalok hiteles, példamutató embereket lássanak maguk előtt. Hiszen miért ne lehetnénk éppen mi azok, akik példát mutatunk önkéntességünkkel?