Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. E héten Czanik Péter nyugalmazott református lelkipásztor (IV. 30-ig) és Gaál Sándor esperes-lelkipásztor (V. 1-től) osztják meg velünk gondolataikat.
A Magyarországi Református Egyházban a jelenleg hatályos szabályzat szerint hatvanéves korig minden lelkipásztornak kötelező a megszabott továbbképzési pontok megszerzése. Egyháztagként támogathatjuk elöljáróinkat a képzésekre való eljutásban, imádkozhatunk lelki-szakmai fejlődésükért.
Ne gondold, hogy „csak beszéd volt”, amit mondtál, és nem történt semmi. Mert ezzel nagyon is sok történik. Beszédünk leleplezi a szívünkben levő indulatokat. Isten előtt pedig leplezetlenül kell megje lennünk, számot adva minden haszontalan szóról.
Területi értelemben a legkisebb, ám elköteleződésében nem marad alul a Tiszáninneni Egyházkerület. A határainkon túli eklézsiákkal is szorosabbra fonnák kötelékeiket. – A nehézségek ellenére keressük a megoldást, miként tehetjük a konfirmáció után is vonzóvá a gyülekezetekhez tartozást – mondja Barna Sándor püspök.
Az apostoli hitvallás az őskeresztyén egyházban keletkezett. Az első keresztyének keresztelési hitvallásain alapul, és főként a nyugati egyházban terjedt el, ideértve a mai római katolikus és protestáns felekezeteket is.
A hitvallás segítség a hitben járó keresztyének számára hittartalmaik megerősítésében, és azok számára is iránymutatás, akik ezáltal élnek a keresztyénség megismerésének lehetőségével. A Hit-vallás azonban Hit-életet eredményez. A tartalmi kifejtéseket azok alkalmazásának kell követnie.
A legfrissebb adatok szerint az önkéntesség leggyakrabban a ház körüli munkában, az ügyintézésben, a bevásárlásban, a gyermekfelügyeletben és a gyermek-, beteg-, idősgondozásban mutatkozik meg – tudatja Győri Judit, az évente megrendezendő Szeretethíd egyik főszervezője.
Naponta hálaadással veszem tudomásul, hogy itt ébredtem fel, és még nem odaát. Ezek szerint Istennek még van terve velem. Másra nem vagyok képes, így egyre több időm jut igeolvasásra és imádságra. Este, lámpaoltás után magamban énekelek, sokat. Rengeteg élményem volt és van kényszerű karanténom idején. Tapasztalom, hogy nemcsak a horizontális világban van a boldogságom, hanem – főként – a vertikálisban.
Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.
A Biblia közös olvasása nemcsak Isten üzenetének mélyebb megértését segíti, közösségi élményt is nyújt, mely megerősíti a hívők közötti kapcsolatot. Az együtt töltött időt gazdagítják azok az elmélkedések, melyek közös gondolkodásra, párbeszédre ösztönöznek. A heti bibliai szakaszhoz Pap Ferenc írt jegyzetet, mely értékes iránymutatást nyújt a szöveg jobb értéséhez.
A helyemen vagyok, nem hagynám el az egyházamat. Népegyház, de megtartó bibliai alapokon áll – vallja Sípos Ete Álmosné Takács Sarolta, osztályidegenként eltelt gyerekkoráról, újjászületéséről kérdeztünk, és arról, hogyan sikerült lelkészfeleségnek és tizenegy gyermekük édesanyjának lennie a tíz éve elhunyt, nagy hatású lelkipásztor oldalán.
A világ átalakul, forrong, miközben a lelkében egyre csak gyűlik a békétlenség, a szorongás és a fájdalom. De még mindig túlkiabálja mindezt. Már csak megszokásból. De már maga sem hiszi el, amit mond. Lelki beteggé vált. Nyugtatók, altatók kézügyben. Egyre többször a pohár fenekén keresztül szemléli a világot. De még mindig hisz önmagában.
Ha a keresztyén embernek a vallása mibenlétét kell elmagyaráznia valaki olyannak, aki nem rendelkezik előzetes ismeretekkel (ma már ez nem is olyan elképzelhetetlen), szinte elég a húsvéti történetet: a passiót és a feltámadást összefoglalnia, hiszen az események (az emberi testet öltött Isten halála és feltámadása) és azok magyarázata.
Az ökumenikus párbeszéd a jelenben és a jövőben is fontos és életes ahhoz, hogy egy magyar nyelvű szakfolyóiratban egybekötve jelenjenek meg katolikus, protestáns, ortodox és akár evangelikál hangjai – vallja Bóna Zoltán, a százéves Theologiai Szemle főszerkesztője.
Az első Országos Református Gyűjteményi Találkozó egyházunk múzeumai, könyvtárai és levéltárai munkatársainak teremtett lehetőséget a szakmai párbeszédre. A zsinati székházban tartott rendezvényen kiemelt figyelmet kapott a digitalizáció szerepe, beleértve az e-könyvek kezelését és az online elérhető tartalmak bővítését.
Nincs régibb egy tegnapi újságnál – tartja a tréfás mondás. Pedig a hajdani lapok, a református sajtóorgánumok, kiadványok számos megfontolandó, ma is igaz, érvényes, tanulságos, sőt jövőbe tekintő gondolatot kínálnak. Időálló régi elmélkedésekből olvashatók citátumok e rovatban. Idézésük értékőrzés, hagyományápolás.
Ez aprócska település volt, néhány óra járásra Jeruzsálemtől. Jézus szélesebb tanítványi köréhez tartoztak ők is, de nem erre számítottak. Bánatosan bandukoltak hazafelé, és arról beszélgettek, mi történt a Mesterrel. Egyszer csak egy idegen szegődött melléjük, és megkérdezte, miről beszélgetnek.
– Apai nagyszüleim révén a reformátusság mindig meghatározó része volt életemnek. E hit egyre inkább elmélyült bennem, a személyes életemben és a hivatásomban is visszaköszön. A diplomamunkám is ezt tükrözte: egy művészkönyv által mutattam be az istenkapcsolatomat.
Április végén még rendszerint kapható medvehagyma a piacokon, és nem lehet elmenni mellette anélkül, hogy egy-két csokrot ne vennénk. A túrós pogácsa és a krémleves után most csigaként is kipróbáltuk, ezúttal nem kelt tésztával, hanem kicsit könnyedebb, sütőporos változatban. Megérte.
Húsvéti körlevél a Magyar Református Egyház minden gyülekezete és intézménye számára
Egyházunk a Feltámadottat, Isten igazságát, az életet és a megváltást hirdeti a felbolydult, háborúba rohanó, káoszba sodródó világban is. A húsvét üzenete, hogy Isten megfékezi a gonosz erőket, és megszabadítja az embert.
Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a két héten Czanik Péter nyugalmazott református lelkipásztor osztja meg velünk gondolatait.
Három és fél évszázada született II. Rákóczi Ferenc. A szabadságharc vezére a felekezeti békét kereső keresztyénként is figyelmet érdemel. Személyi titkárának is hívő reformátust választott: Ráday Pált. A jubileumot országos és határokon átívelő emlékév köszönti. Hogy mit jelent ma fejedelem ő öröksége, hogyan őrzi emlékét Sárospatak, erről Dienes Dénes egyháztörténész, a Sárospataki Református Hittudományi Egyetem rektorhelyettese beszélt.
Közvetlenül tőle kérdezte meg, ő-e a Krisztus. Amikor Jézus kimondta: „Én vagyok”, ez elegendőnek bizonyult az elítéléshez. E kijelentés döntött a sorsáról. Ez nem puszta válasz volt: az a név hangzott el, amellyel Isten maga mutatkozott be – az örökkévaló, önmagában létező Úr neve, amelyet Izráel különös tisztelettel őrzött. Nem azért ítélték el, mert félreértették. Hanem mert nagyon is jól értették.