Ismerjék meg a község háromszázötven éves református gyülekezetét, ahonnan január 12-én istentiszteletet közvetít a Kossuth rádió!

KICSINY FALU A TÖRTÉNELEM NAGY SZÍNPADÁN

Gyermely kezdetektől mezőgazdasággal foglalkozó település volt. Az eredetileg kálvinista családok által benépesített falu idővel pápista földesurat kapott, emiatt katolikus jobbágyokkal bővült a település lakossága. Ugyan a református egyházközség megalakulásának időpontja vita tárgya, annyi bizonyos, hogy a közösség megszenvedte az ellenreformáció inkvizícióját. 1674-ben a gyermelyi lelkipásztort I. Lipót pozsonyi vésztörvényszéke elé hívatták felségárulás és törökökkel való szövetkezés vádjával. Nem tudni, a prédikátor egyike lett-e annak a kilencvenhárom protestáns lelkésznek, akiket börtön vagy gályarabság várt, ha nem voltak hajlandók megtagadni hivatásukat. A XVIII. század végén hozott türelmi rendelet enyhített a vallási feszültségeken, és mivel Gyermelyen legalább száz nem katolikus család élt, a reformátusok kőtemplomot is építhettek – igaz, a bejárat ekkor még nem nézhetett az utcára.

Az 1848–49-es szabadságharc után átalakuló politikai terep változást hozott az addig jobbágysorban élő gyermelyiek életében: egyre többen váltak önálló parasztgazdákká. A szakértelmet és felelősséget igénylő gazdálkodást kezdettől támogatta a helyi reformátusok által 1877-ben létrehozott takarékmagtár, amely hitelszövetkezetként működve terményeket kölcsönzött azoknak a gazdáknak, akiknek különböző okok miatt nem hozott elég termést az év. Az 1945-ig működő magtár nem zárta be kapuit a más vallásúak előtt: évtizedeken keresztül segítettek mindenkit, aki támogatásra szorult. A két világháború, ahogyan oly sokaknak, Gyermelyen is pusztítást és nyomorúságot hozott. A negyvenes években a háború több hónapig álló frontja során a település több épületét is bombatámadások érték, és a Don-kanyarban vívott harcok is fájdalmas veszteséget okoztak a családoknak. A mindig dolgos gyermelyiek ebben a viharos történelmi időszakban sem tétlenkedtek. Az ötvenes évektől folyamatosan nőtte ki magát a malomipari vertikum: a Gyermely Zrt. ma 8800 hektár területen folytat jelentős mezőgazdasági tevékenységet. A cég Magyarország meghatározó malomipari szereplője, a legnagyobb hazai tojástermelő és piacvezető tésztagyártó.