Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Vladár Gábor nyugalmazott református lelkipásztor, teológiai professzor osztja meg velünk gondolatait.
Hiszem, hogy a hitet adó küzdelem bármikor aktuális. Most különösképpen azért is, mert régen volt már ilyen fenyegetettsége Európában a keresztyén hitnek, vallásnak – hangsúlyozza Meleg Attila, a Miskolc-Belvárosi Református Egyházközség lelkipásztora.
Ahelyett, hogy csupán a kritikát fogalmaznánk meg a másikkal szemben, keressük a közös nevezőt! Ha képesek vagyunk átalakítani a bennünk lévő feszültséget mások javára termő erővé, akkor új lehetőséget adunk arra, hogy egyházunk valóban Isten országát jelenítse meg. Legyünk tényleg hídépítők, akik a szeretet és az elfogadás hídján át segítünk az embereknek eljutni Istenhez és egymáshoz.
Háromszázötven éves a református gyülekezet Gyermelyben, a Dunántúli-középhegység festői szépségű falujában. A közösségnek volt része gyarapodásban és túlélésért való küzdelemben is, amelyben a hit, a szorgalom, az összetartás volt a megtartóerő.
Az ifjúság nem az egyház jövője, mert ők a jelene is. Már most is az egyház szerves részei, úgy tekintünk rájuk, mint akik teljes jogú tagjai. Talán ezért fektetünk Szentgericén sokkal több energiát a közöttük végzett szolgálatba, mint a közösség más rétegeibe – mondja Batizán Attila lelkipásztor, a Küküllői Református Egyházmegye esperese.
Számtalan felszínes információ, futó benyomás, érintőleges találkozás, köszöntés, lényegtelen semmiség éri az embert. Korunkban túl sok ingernek vagyunk kitéve, és magunknak kell tudatosan válogatnunk, kire és mennyire figyelünk, ki előtt nyitjuk meg magunkat, van-e megőrizni való, gazdagító üzenet. Mikor, ki előtt csöndesedünk el?
Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret, magasztalás. Az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.
A Biblia közös olvasása nemcsak Isten üzenetének mélyebb megértését segíti elő, hanem közösségi élményt is nyújt, amely megerősíti a hívők közötti kapcsolatot. Az e heti bibliai szakaszhoz kapcsolódóan Győri István írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást nyújt a szöveg jobb értéséhez.
Szabó Imre néhai budapesti református esperes vészkorszakbeli hősies ellenálló tevékenységéről, a deportálások elleni bátor fellépéséről nem lehet anélkül szólni, hogy az egyház egyes korabeli világi vezetőinek történelmi bűneiről is szót ne ejtsünk. Erdős Kristóf történésszel, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának főmunkatársával beszélgettünk.
Úgy éreztem magam, mint Jób barátai, akik könnyen beszélnek, mert nem élték meg azt a veszteséget, kínt, amit ő. A szenvedésben az idő, a csend jó tanácsadó. Átgondolni eseményeket, holnapot. Elengedni a görcsös ragaszkodás tárgyait. Megkönnyebbülni és rádöbbenni, hogy lehet nélküle is élni. Sőt, kell. És azon az új úton is süt a nap, melengeti az arcom. És, nini, ami a legjobb: csöndesen és váratlanul átölel az Isten!
A két bátor és erős, lelkileg ellenálló és küzdőképes ember titka az isteni perspektíva, amely felnyitja a szemüket a nem látható dimenzióra, egy nagyszerű képre. A hívő ember lelkiereje mindig a nagy kép szem előtt tartásában gyökerezik, miszerint élek itt, a földön, ami ajándék, és élek a mennyben örökké, ami Isten akarata és ígérete. Ezért bátorít Káleb, a betlehemi angyal is, s maga Jézus: „Ne féljetek!”
Bodor László tíz éven át, viharos időszakban szolgált lelkészként a Miami Egyesült Egyházban, miközben ellátta a sarasotai missziós központot is. Felesége, a nyolcvanöt éves Albinka minden tekintetben jó társa volt férjének. Kisebbik fia, Péter Pál szintén lelkész, világi – mérnöki – munkája mellett 1993-ban átvette apja missziós szolgálatát.
Nincs régibb egy tegnapi újságnál – tartja a tréfás mondás. Pedig a hajdani lapok, a református sajtóorgánumok, kiadványok számos megfontolandó, ma is igaz, érvényes, tanulságos, sőt jövőbe tekintő gondolatot kínálnak. Időálló régi elmélkedésekből olvashatók citátumok e rovatban. Idézésük értékőrzés, hagyományápolás.
Belerakta a kövecskét a parittyájába, megpörgette, és olyan pontosan célzott, hogy a lövedék éppen homlokon találta a filiszteust. Góliát elterült a földön. Dávid odarohant, és ellenfele saját kardjával ölte meg az óriást. Dávid tarisznyájában ott maradt négy kövecske. Nem is volt szüksége mind az ötre, csak egyre. És Isten áldására.
Ezzel a mottóval igyekszik idén szolgálatára irányítani a figyelmet a Magyarországi Református Egyház; 2024-ben régóta nem tapasztalt megrázkódtatások érték, idén – remélve, hogy sikerül újra az építkezés útján folytatni a szolgálatot – az egyház tájékoztató kampányban mutatja meg, milyen hitéleti és társadalmi szolgálatot végeznek a reformátusok itthon és a határainkon túl.
Az európai keresztyénekkel szembeni intoleranciát és diszkriminációt figyelő központ 2024-es jelentése az európai keresztyénellenes bűncselekmények számának növekedésére hívja fel a figyelmet. Ajánlják uniós koordinátori pozíció létesítését a keresztyéngyűlölet elleni fellépésre.
– Ahogyan egyre inkább megismertem Istent és az ő akaratát, annál jobban zavart az az élethelyzet, amely a munkámban és a magánéletemben volt. Egy idő után hatalmas belső feszültséget okozott számomra, hogy olyan tisztességtelen dolgokra, hazugságokra kényszerített a fuvarozás, amelyek összeegyeztethetetlenek a keresztyén meggyőződésemmel.
Rajongója vagyok a sajttortának, ezért számtalan receptet kipróbáltam már, de messze ez a kedvencem! Egyszerűbb nem is lehetne – tökéletes választás akár kezdők számára is. Ez a sült sajttorta garantáltan nem szárad ki, nem reped meg. A tetejét ízlés szerint díszíthetjük: friss gyümölcsökkel, karamellel, csokoládékrémmel vagy akár tejszínhabbal is. Az eredmény mindig lenyűgöző!
Húsvéti körlevél a Magyar Református Egyház minden gyülekezete és intézménye számára
Egyházunk a Feltámadottat, Isten igazságát, az életet és a megváltást hirdeti a felbolydult, háborúba rohanó, káoszba sodródó világban is. A húsvét üzenete, hogy Isten megfékezi a gonosz erőket, és megszabadítja az embert.
Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a két héten Czanik Péter nyugalmazott református lelkipásztor osztja meg velünk gondolatait.
Három és fél évszázada született II. Rákóczi Ferenc. A szabadságharc vezére a felekezeti békét kereső keresztyénként is figyelmet érdemel. Személyi titkárának is hívő reformátust választott: Ráday Pált. A jubileumot országos és határokon átívelő emlékév köszönti. Hogy mit jelent ma fejedelem ő öröksége, hogyan őrzi emlékét Sárospatak, erről Dienes Dénes egyháztörténész, a Sárospataki Református Hittudományi Egyetem rektorhelyettese beszélt.
Közvetlenül tőle kérdezte meg, ő-e a Krisztus. Amikor Jézus kimondta: „Én vagyok”, ez elegendőnek bizonyult az elítéléshez. E kijelentés döntött a sorsáról. Ez nem puszta válasz volt: az a név hangzott el, amellyel Isten maga mutatkozott be – az örökkévaló, önmagában létező Úr neve, amelyet Izráel különös tisztelettel őrzött. Nem azért ítélték el, mert félreértették. Hanem mert nagyon is jól értették.