Az Országgyűlés 2001-ben törvényt fogadott el a magyar szabadság visszaszerzésének jelentőségéről. A jogszabály az utolsó idegen, megszálló katona Magyarországról történt távozása napjának emlékére június 19-ét nemzeti emléknappá, a kivívott szabadság tiszteletére június utolsó szombatját pedig a magyar szabadság napjává nyilvánította. Az 1990 márciusában Moszkvában megkötött magyar–szovjet kormányközi egyezmény 1991. június 30-át jelölte meg a kivonulás befejezéseként, ám a szovjet alakulatok már a tervezettnél két héttel hamarabb távoztak. A sajtóarchívum tájékoztatása szerint tizenöt hónap alatt másfél ezer, katonákat és eszközöket szállító szerelvény távozott az országból, 1991. június 16-án indult el az utolsó vonat.

Az utolsó szovjet katona, Viktor Silov altábornagy, a Déli Hadseregcsoport parancsnoka 1991. június 19-én gyalog lépte át a magyar határt. Aznaptól 1944. március 19. óta először nem állomásozott idegen katona magyar földön, az ország visszaszerezte függetlenségét.

„A magyar történelem kivételes pillanatához érkeztünk. Vesztes háborúk, vérbefojtott forradalmak állnak mögöttünk, s az elmúlt évszázadokban csak ritkán és rövid ideig adatott meg számunkra a valódi függetlenség. Ám ez a korszak most lezárult, s a magyar nemzet újra szabad, az állam független és szuverén lesz. A szabadság drága kincsét nagyon meg kell becsülnünk” – fogalmazott Für Lajos honvédelmi miniszter – aki a kilencvenes évek második felében rövid ideig a Dunamelléki Református Egyházkerület főgondnoka is volt – a Magyar Nemzet hasábjain 1991. június 22-én.