Reformátusok Lapja

Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Bella Péter református lelkipásztor, a Győrújbarát-Ménfőcsanak-Nyúli Egyházközség vezetője osztja meg gondolatait velünk, az olvasókkal.

„Radírozzuk ki a különbségeket!” Ez a címe a Szeretetszolgálat hagyományos nyári tanszergyűjtésének. A nehéz helyzetű családoknak kívánják megkönnyíteni a tanévkezdést, adományokkal csökkentve a költségeket. Az akcióról Dobis-Lucski Zsófia kommunikációs vezetőt kérdeztük.

Egyre több olyan gyerek jelenik meg a szakrendelőkben, akinek nem valódi a figyelemzavaruk, csak túlingerlés lép fel. A Bethesda Gyermekkórház és más szakmai szervezetek képernyőidő-csökkentő programja ezt a jelenséget igyekszik kezelni, megelőzhető károkra irányítva a figyelmet negyven szakmai szervezet összefogásával. Azt javasolják, hároméves kor alatt egyáltalán ne nézzenek képernyőt a gyermekek, hat éves kor alatt is csak fél órát.

Mindenkinek vannak félelmei, ám ezek némelyeknek életét egy idő után eluralják, és szorongássá alakulnak. A pszichiátriai betegségek között ez a leggyakoribb kórkép. De mit mond az Ige az állandó aggódásról? Hogyan nézhet szembe a hívő a szorongás óriásával? Erre keres választ a vezércikk, hangsúlyozva: Jézus Krisztus arra szólítja fel követőit, szorongás helyett szemlélődjenek. Arra hív: inkább vegyük észre az Isten gondviselését.

A gyülekezeti riport a Heves vármegyei község kicsiny, de élő kálvinista közösségét mutatja be, mely nem számokban, hanem jelenlétben méri önmagát. Hűségben, figyelmességben, csendes kitartásban. Az egyházközség – élén Komróczki Sándorné Kádár Margit lelkipásztorral – a hit megtartó és közösségformáló erejében hisz. – Aki itt marad, hűséges. És a hűség sokszor többet ér, mint a létszám – vallják.

„Nem dogma, nem norma, a hit – életforma” – vallotta a száz éve született Füle Lajos. Önmeghatározása szerint megváltott ember ő, tanítvány, egyszerű sakkfigura Isten kezében, az Úr tetteiről éneklő követ. Versei, evangéliumi énekei, életpéldája ma is iránymutató. Írásunk a ceglédi származású mérnök és költő életére és tiszta, mély hitet tükröző költői örökségére emlékezik a centenárium évében megjelent életműkötet, Az elég titka által.

Hívő emberek és egyházi közösségek sorsáról szól a Nemzeti Emlékezet Bizottsága kiadásában napvilágot látott Életjelek – Egyházi kisközösségek a hosszú hatvanas években című könyv. A szép küllemű, gazdagon illusztrált kötettel a négy történész szerző - Wirthné Diera Bernadett, Erdős Kristóf, Szuly Rita és Tabajdi Gábor – a Küzdelem a lelkekért tanulmánykötet és vándorkiállítás folytatását készítette el.

Lapunk olyan írásokkal is jelentkezik, amelyek a szellemi áramlatokat a Szentírás fényében vizsgálják. A cél útmutatást nyújtani a biblikus alapokon nyugvó tájékozódáshoz. A Jehova Tanúinak nevezett szervezet kizárólag az Atyát ismeri el Istennek. Határozottan elutasítja a keresztyén hagyomány szentháromságtanát. Nem hisz sem Jézus istenségében, sem az örök kárhozat valóságában. Tanítása alapjaiban mond ellent az evangélium üzenetének.

Énekeskönyvünkben négy ének fűződik Batizi András a nevéhez, a 444. Jer, dicsérjük az Istennek Fiát, a 409. Jer, dicsérjük e szent napon a mi Urunkat, az 506. Krisztus, ím, feltámada és az 545. Jövel, Szentlélek Úr Isten, lelkünknek vigassága kezdetű dicséretek. Mindegyik szövegét 1546 után írta, közülük kettő az 1566-os Váradi énekeskönyvben jelent meg.

A Biblia közös olvasása Isten üzenetének mélyebb megértését segíti, közösségi élményt is nyújt, erősítve a hívők kapcsolatát. Az együtt töltött időt gazdagítják azok az elmélkedések, amelyek közös gondolkodásra és párbeszédre ösztönöznek. A heti bibliai szakaszhoz Szetey Szabolcs írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást ad a szöveg jobb értéséhez.

Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret, magasztalás. Az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.

Az elkényeztetett, árulkodó gyereket, bátyjai haragjának áldozatát Isten nem hagyta el. A rabszolgasorsban sok mindent megtanított neki. Mivel nem csüggedt el, tehetsége, szorgalma feltűnt: „Látta a gazdája, hogy vele van az Úr, és mindazt eredményessé teszi az Úr, amihez hozzáfog.” Happy ending. De mégsem.

Az az érzésem, el kell utaznunk ahhoz, hogy fölfedezzük Isten emberekben és az általuk létrehozottakban hagyott lenyomatait. El nem feledem azt a hittanosomat például, aki sokat rótta a győri belvárost, mégsem sikerült visszaemlékeznie arra, hogy ott van a frigyládáról, azaz a szent ládáról mintázott szobor.

Édesanyám szülőházának verandáján hevert évekig a korábban már említett Messerschmitt német vadászgép egy mintegy másfél méteres alumíniumdarabja, amelyet a nagybátyám hozott haza a lezuhant gép helyszínéről. Az ötvenes években magam is gyűjtöttem apró darabkákat a repülőből.

Senki sem szereti, ha parancsolnak neki – de szabályok nélkül élhetetlen lenne a világ. Isten a népének is adott útmutatást: így született meg a Tízparancsolat. De mit jelentenek ezek ma? És miért van szükségünk rájuk akkor is, ha szabadságra vágyunk? A válasz egyszerűbb, mint gondolnánk: a parancsok mögött szeretet és gondoskodás rejlik.

A töltött paprika múlt heti lapszámunkban megjelent receptjének leírása közben említettem, hogy házi készítésű ketchupommal szoktam feldobni ezt a jól ismert magyar ételt. Álljon itt most akkor ennek a receptje, hiszen annyi minden máshoz is fel lehet használni!

– Egy nyári táborban biciklizés közben majdnem elütöttek, csodával határos módon nem lett nagyobb sérülésem. Éreztem, nem lehet a véletlen műve, hogy ilyen simán megúsztam: Istennek terve van még az életemmel. Először gondoltam bele a halál következményeibe, ezáltal Jézus kereszthalálát is jobban megértettem.