Itt az ovi- és iskolakezdés ideje! Jó volt a nyár, de jó együtt lenni a barátaiddal is.

Ráadásul azt is meg tudod mutatni a többieknek, mennyit nőttél, okosodtál, ügyesedtél nyáron. Meg persze azt is, miben vagy különösen is jó! Lehet, hogy te vagy a legjobb focista az oviban? Vagy te tudsz a legszeb- ben rajzolni? Esetleg te tudod a legjobban megvigasztalni a síró társaidat?

Nos, ezek mind kincsek, amelyeket Isten adott neked és a többieknek is! Ha valaki tehetséges valamiben, például a rajzolásban, a fociban vagy bármi másban, azt szoktuk mondani, van hozzá talentuma. És tudod, miért? Mert a talentum a bibliai időkben rendkívül nagy értékű pénz volt. Egy talentum ma több millió forintot érne. Pont ezért használjuk a talentum szót arra, ha valaki különösen tehetséges valamiben.

A következő történetet Jézus mondta el a talentumokról:

Volt egyszer egy gazdag ember, aki hosszú útra készült. Mielőtt elindult volna, magához hívta három szolgáját. Jól ismerte őket és azt is, milyenek a képességeik. Az egyiknek adott öt talentumot, a másiknak kettőt, a harmadiknak egyet.

– Amíg távol vagyok, bánjatok bölcsen ezzel a pénzzel!

– mondta, majd elindult távoli vidékre. Az első szolga nagyon izgatott lett.

– Öt talentum! Ez csodálatos! Mit kezdhetnék vele?

Gondolkodott, gondolkodott, aztán indult is, és vállalkozásba fogott a pénzzel. Sikerrel járt, megduplázta a vagyont, így tíz talentuma lett. A második szolga is hasonlóan cselekedett, és a két talentuma négyre szaporodott.

De a harmadik szolga félt.

– Mi van, ha elvesztem ezt az egy talentumot is? Ha ellopják? Vagy ha rossz helyre fektetem be?

Annyira tartott ettől, hogy fogta a pénzt, és elásta a kertben. Ott biztosan nem találja meg senki.

Hosszú-hosszú idő múlva visszatért a gazdag ember.

– Gyertek ide! – szólította a szolgáit. – Lássuk, mit csináltatok a pénzemmel!

Az első szolga boldogan futott oda:

– Uram, öt talentumot adtál nekem, és nézd, tíz talentumot hoztam vissza.

– Nagyszerű! – kiáltotta örömmel a gazdag ember.

– Ügyes vagy! A kevésen hű voltál, sokat bízok rád ezután! A második szolga is izgatottan lépett elő:

– Uram, két talentumot adtál nekem, és négy talentumot hoztam vissza.

A gazda őt is megdicsérte és megjutalmazta.

A harmadik szolga lassan, kedvetlenül érkezett:

– Uram, tudtam, hogy te szigorú ember vagy, ezért féltem. Elástam az egy talentumot, amit adtál. Itt van, visszaadom hiánytalanul.

A gazdag ember elszomorodott: Ha annyira féltél, legalább elhelyezhetted volna a pénzváltóknál, akik kamatostul adták volna vissza neked!

És elvette tőle az egy talentumot, majd odaadta annak, akinek tíz volt:

– Tudom, hogy te bánsz majd legjobban a tőlem kapott kinccsel – mondta a hűséges szolgájának.

Mindannyian kaptunk Istentől talentumokat, vagyis különböző képességeket, tehetségeket, amelyeket használnunk kell! És ha jól használod, egyre ügyesebb leszel. Mint az első szolga, akinél az öt talentumból tíz lett! (A Mt 25 alapján.)