Változott-e az intézmény tevékenységi köre, célja az elmúlt két évszázadban?

Alapításának idején, illetve működésének első fél évszázadában a Magyar Tudományos Akadémia humántudományi kutatótársaság volt. Alapvetően a nyelvművelés céljával hozták létre, emellett a kezdeti feladatai része volt a történettudomány művelése, a magyar nemzet történetének összeállítása. A korai akadémikusok tevékenységei közé tartozott a magyar állami intézmények megszervezése, jogi rendszerének megteremtése. Az Akadémia a XIX. század második felében fordult hangsúlyosabban a természettudományok irányába, ennek érdekében nemzetközi tudományos szervezetekkel léptek együttműködésre.

Intézményünk máig a feladatának tekinti a magyar nyelv ápolását. Küldetésnyilatkozatunkban céljaink között szerepel a magyar tudományos nyelv folyamatos gazdagítása, hogy a világ új felismerései anyanyelvünkön is elbeszélhetők legyenek, akár szakmai, akár tudomány-népszerűsítő írásokban. Ez főként a természettudományi területeket érinti, ahol a nemzetközi diszkusszióba jórészt angolul kapcsolódnak be.

Hogyan ünneplik a jubileumot?

Elhibázott az a megemlékezés, amely egyedül a múlttal foglalkozik, és csupán reprezentációs célokat szolgál. Minden évfordulónak önmagunkról kell szólnia, a jelenre reflektálnia, és részben már a jövő mozgásirányait, lehetőségeit, dinamikáját is keresnie kell. Ezzel az igénnyel készítettük elő a több száz eseményből álló sorozatunkat, amely 2025 májusa és 2026 decembere között tart, ugyanis jövőre lesz kétszáz éve, hogy Teleki József megalapította az Akadémia könyvtárát. Júniustól kezdődően minden hónapban egy-egy tudományterületé a főszerep. Konferenciák, látványos kísérletbemutatók, korosztályokra tervezett ismeretterjesztő előadások, kiállítások, könyvbemutatók, hangversenyek töltik meg a székházunkat. Az utóbbi alkalmak gazdag repertoárja jórészt az Akadémia volt tagjai – mint Kodály Zoltán, Bartók Béla, Hubay Jenő – műveiből áll. November 3-án, Széchenyi István felajánlásának napján a Zeneakadémia nagytermében tartunk ünnepi koncertet, másnap pedig nemzetközi tanácskozás veszi kezdetét az akadémiák XXI. században játszott szerepéről, az álhírekkel, tudománytalan nézetekkel való szembeszállás és a politikai szférával való hatékony tanácskozás formájáról. November 5-én nyitjuk meg a nagyközönség számára az Akadémia székházában azt a kiállítást, ahol a kézirattárunk és művészeti gyűjteményünk kincseit lehet majd megtekinteni, például Arany János kapcsos könyvét, a Szózat és Az ember tragédiája kéziratait, Radnóti Miklós bori noteszét vagy egy XV. századi Corvin-kódexet.

A Magyar Nemzeti Múzeum a Varázshatalom címet adta az Akadémiát bemutató interaktív kiállításának. Mire utal ez a megnevezés?

A szóösszetétel Széchenyi Istvántól származik. Az 1842-es közgyűlési megnyitóbeszédében kiállt a magyar nemzet számára kiemelkedő fontosságú és szimbolikus jelentőséggel bíró alapkutatások támogatása mellett, mert ezek varázshatalommal rendelkeznek. Ez különleges tekintélyt jelez, amely az embereket külső kényszer nélkül valaminek a követésére bírja. Mai politológiai szakkifejezéssel soft powernek neveznénk. Egy nemzetnek olyan kultúrát és tudományt kell tudnia fejleszteni, amely vonzó, azonosulásra alkalmas, amelyhez az emberek önként alkalmazkodnak, értékeit magukévá teszik. Ez a varázshatalom hajtotta Klebelsberg Kuno Trianon utáni kultúrreformját, ez igazolódott Szent-Györgyi Albert Nobel-díjában, és ezt igyekszünk tovább vinni határon inneni és túli bizottságaink tudományszervező munkájában is.