Az est megnyitásaként Steinbach József dunántúli püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke, a szervező Magyar Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke köszöntötte a jelenlévőket. Beszédében az isteni gondviselés mindennapjainkban megtapasztalható valóságáról szólt, amely bátorítást és reménységet ad a hívőknek. Hangsúlyozta: Isten gondoskodása felszabadító, félelmet eloszlató erő, amely arra hív bennünket, hogy életünket bizalommal az Úr kezébe tegyük. „Akik Istent szeretik, azoknak minden javukra van” – idézte a püspök.

A nyitógondolatokat a több évszázados hagyományt képviselő debreceni kollégiumi kántus fellépése követte. A Maróthi György által 1739-ben alapított kórus hazánk legrégebben folyamatosan működő énekkara, amely ezúttal is méltó módon idézte meg a reformáció zenei örökségét. Az est egyik legfontosabb momentuma Kránitz Mihálynak, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem professzorának előadása volt. A római katolikus teológus meghívása önmagában is újító gesztusnak számít ezen a kiemelt protestáns eseményen – történelmi jelentőségűnek nevezte, hogy a gála történetében először katolikus felszólaló kapott szerepet. Előadásában fel idézte: 1517 őszén, több mint fél évezreddel ezelőtt indult útjára a nyugati egyház megújulási folyamata. Az elmúlt évszázadok során sokat változott a reformáció értelmezése és megítélése, de egy dolog változatlan maradt: az egyház szüntelen reformjára mindig szükség lesz – jelentette ki beszéde elején a professzor, hozzátéve, hogy ez nem egyszeri történelmi esemény, hanem folyamatos, belső megújulás.