Mindnyájan hordozunk sérüléseket – és miközben mások bántásait számon tartjuk, észrevétlenül magunk is sebeket ejtünk. A bennünk felgyülemlő harag pedig lassan méreggé válik, amely nemcsak a kapcsolatainkat, hanem Istennel való közösségünket is rombolja. – A megbocsátás egyszerre engedelmesség Istennek és a belső szabadság útja – vallja Hajdú Szabolcs Koppány, Lovasberény lelkipásztora.

Időszaki kiállítás nyílt Kondor Béla, a modern magyar művészet egyik meghatározó alakja életművéről, Ki hengeríti el nekünk a követ? címmel. A Bibliamúzeum több mint száz alkotást mutat be. A keresztény ikonográfia erőteljes jelenléte arra utal, a művészben élhetett a hit, a meggyőződés: létezik valami a szemmel látható világon túl, mert „több az élet” – véli a tárlat kurátora, Horváth Gyula és a múzeum vezetője, Timár Gabriella Ulla.

Az imádság több vallásos gyakorlatnál: a családban olyan közös, bensőséges tér lehet, ahol mindnyájan találkozhatunk Istennel – vallja Szabóné László Lilla református lelkipásztor, a Károli-egyetem docense. Személyes tapasztalatai révén mutatja meg, hogyan válhat az ima a családi élet megtartó és formáló erejévé. Új könyve pedig gyakorlatias szemléletű füzetként segíti az olvasót az imádság mélyebb megélésében.

– Az imádság számomra nem mindig megfogalmazott kéréseket vagy kérdéseket jelent. Néha nincs is szükség arra, hogy bármit szavakba öntsek. Az Úristen úgyis jobban ismer, mint én magamat: jobban látja és tudja, mi van a szívemben, még akkor is, ha én ezt nem tudom megfogalmazni. Talán szavaim sincsenek rá, vagy ha igen, nehéz kimondani, de az imában az ő jelenlétében lehetek.

– A kedvenc Igém A zsoltárok könyve 37,5 (Károli G. fordításában): „Hagyjad az Úrra a te utadat, és bízzál benne, majd ő teljesíti.” Úgy gondolom, erre az utolsó évre különösen jól illik ez a szakasz. Meghatározó, hogy tanuljak, haladjak, szorgalmas legyek, de közben bízom Istenben: ő már elkészítette számomra a tervét, nem kell aggódnom a jövő miatt. Megváltóm tenyerében jó helyen vagyok.

Krisztus követői feladatul kapták: mindenkinek hirdessék az evangéliumot. De mivel jár ez ott, ahol a közös nyelv megtalálása nem magától értetődő? Pilis Dóra, egyházunk siketmissziós munkatársa, jelnyelvi tolmács szerint a szolgálata egyszerre nyelvi, kulturális és teológiai feladat. Úgy véli, sürgető követelmény, hogy valóban „egy nyelvet beszéljünk”: mind a hallássérültek, mind a tolmácsok értsék a kifejezések tartalmát és a hozzájuk kapcsolódó jeleket.

Sok pedagógus és szülő érzi úgy: egyre gyakoribb az SNI- vagy BTMN-gyermek, ám a jelenség összetettebb a számbeli növekedésnél. A feltűnőbb jelenlét fő oka a pontosabb diagnosztika: már tudományosan azonosíthatók azok a sajátosságok, amelyeket korábban egyszerűen lustaságnak vagy szétszórtságnak neveztek. Az Atipikus gyermekek a közösségben című konferencia olyan eszközöket és ismereteket kívánt átadni, melyek segíthetnek megelőzni az iskolai lemorzsolódást.

Az emberek nem közömbösek, figyelik a környezetükben azokat, akik maradandót alkotnak, és szeretnék, ha e teljesítményeket országosan is elismernék – hangsúlyozza Böszörményi Gergely, a Magyar Örökség és Európa Egyesület elnöke. A harminc éve alapított Magyar Örökség díj jubileumát március 1-jén gálakoncerttel ünneplik. Az alkalom emlékezés is lesz, azoknak az értékeknek a méltatása, melyeket az elmúlt három évtizedben közösen teremtettek.

A húsvét előtti nagyböjt a református hagyományban is az elcsendesedés és az önvizsgálat ideje. Ilyenkor különösen is figyelhetünk arra, mit mond nekünk Isten. Hogy ez a kapcsolat mélyebb legyen, mindenkinek magának kell átgondolnia, miről érdemes most lemondania, vagy miben kellene tudatosabban előrelépnie – hívja fel a figyelmet Sáska Attila, a Bugyi Református Egyházközség lelkipásztora.

Történelem- és irodalomtanárként egyaránt gyakran hangsúlyozom a reformkor meghatározó voltát. E korszak alapeszméje: az egyéni érdekeket a közösség mögé kell helyezni. A diákok többsége megérti, miért gondolkodom így, de a saját életükben már nem alkalmazzák ezt. Mégis, számomra a közösség olyan kulcsérték, amelyért tenni kell. Ugyanilyen fontosnak tartom, hogy a diákok hitvalló emberekké váljanak.

Az ember egy bizonyos kor felett már pontosan tudja, mire vágyik, mik az elvárásai, mi fontos neki – vallja Pistai László és felesége, Pistai-Király Erika. Csaknem negyvenévesen, alig tizenkét hónap ismeretség után kötötték össze életüket Az azóta eltelt tizenhat év őszinte, erős hiten nyugvó szerelemről, hűségről tanúskodik. Kapcsolatuk a kölcsönös bizalomra, Istenre és a közös szolgálatra épül.

Az ország teljes területén életbe lépett január 7-én reggel az a vörös kód. Az extrém hideg miatt idén a tervezettnél korábban indult el a Magyar Református Szeretetszolgálat Felebarát programja. A kezdeményezés hajléktalanokat és anyagi nehézségekkel küzdőket segít; a Tiszta Forrás Alapítvánnyal együttműködve meleg pokrócokat, hálózsákokat, ételcsomagokat és forró teát osztanak a rászorulóknak.

– Azt mondják, a jó újságírónak íráskényszere van. Én ezt cáfolom, ugyanis csak akkor írok, ha úgy érzem, meg tudok fogalmazni üzennivalót. Mindig azzal az imádsággal fogok a munkának, hogy Isten adja a témát, és az ő üzenetét közvetíthessem, ily módon másokat is táplálva. Ezért vagyok rendkívül hálás, ha olyan visszajelzést kapok, hogy a munkám valakinek az épülésére szolgált.

Az egyházunk által 2021-ben elindított Református Óvodapedagógus Tanulmányi Ösztöndíj- és Mentorprogram minden évben értékes szakmai tapasztalatokkal és anyagi támogatással segíti az ösztöndíjas hallgatókat. Fejér Flóra a Nyíregyházi Egyetem óvodapedagógus szakán szerezte meg diplomáját 2025-ben, és a program nyújtotta lehetőséggel élve a Nagyhalászi Református Óvodában teljesítette szakmai gyakorlatát, majd friss diplomásként ott kezdett dolgozni.

Zene, igehirdetés és személyes tanúságtételek kapcsolódtak össze a martonvásári református imaházban az elmúlt év végén megrendezett hangversenyen. Az alkalom a Magyarországi Református Egyház Kallódó Ifjúságot Mentő Missziójának Drogterápiás Otthonát támogatta, és közös lelki térbe hívta az intézmény lakóit, valamint a gyülekezeti közösséget.

Nagy áldás évről évre tapasztalni: a diakóniai szolgálat és a rászorulók segítése nem csak a mi küldetésünk, a gyülekezetek is magukénak érzik – fogalmazza meg Dobis-Lucski Zsófia, a szeretetszolgálat kommunikációs vezetője. Az adventi időszakban a református egyházközségek életében természetes az adománygyűjtések szervezése, akár a szeretetszolgálattal közösen.

Több év szünet után ismét megrendezték a Genezis konferenciát a Biblia Szövetség Egyesület péceli székházában. Stuart Burgess első előadása az evolúció és a teremtés viszonyát vizsgálva kifejtette: a tudomány sok tekintetben alátámasztja a Biblia állításait. Rámutatott, az embernek számos olyan képessége van – az örömszerzés, a szépség iránti fogékonyság, az arckifejezések gazdagsága –, amelyek túl mutatnak a puszta túlélésen.

Nemes Jeles László új filmjének egyik legemlékezetesebb jelenetében a kamaszfiú a pince félhomályában egy óriási, zúgó kazánhoz beszél, mintha abban keresné mindazt, amit soha nem ismerhetett meg – az apát, a hős férfit, akiről csak anyja elbeszéléseiből tud. Ebben a képsorban sűrűsödik össze az Árva c. film lényege: a kétségbeesett vágy a kapcsolódásra, az identitás keresése és a gyermeki fantázia próbálkozása, hogy valóságot építsen a hiány köré.

Mit tett értünk Isten? – erre a kérdésre kereste a választ a balatonfüredi Siloám Református Missziói Otthon első, saját rendezésű, bensőséges adventváró alkalma. A nyitónapon Mészáros László protestáns tábori püspök előadásában arról is beszélt: „Isten folyamatosan dolgozik bennem.” Másnap Petró László, a kaposvári gyülekezet lelkipásztora vitte tovább a témát, kitérve az öt szeretetnyelvre.

Gyakorlati tapasztalatszerzést, stabil hátteret és folyamatos visszacsatolást kínál a végzős óvodapedagógus hallgatóknak egyházunk. Az öt éve működő Református Óvodapedagógus Tanulmányi Ösztöndíj- és Mentorprogramba tekintünk be Egri Melindával, a Református Pályázati és Beruházási Szolgálat projektmenedzserével.

– Egészen elképesztő volt az a pár hónap a gyermekotthonban. Döbbenetes szembesülni azzal, mennyire kiszolgáltatottak azok a gyerekek, és mennyire meghatározó a környezet, amelyből érkeztek. Emellett viszont azt is első kézből tapasztaltam meg, mekkora formáló erővel bír a szeretet. Egymás őszinte szeretete tényleg minden körülmények között működik, ez engem is meg erősített.

A fiatalkorban kialakult szabad gondolkodást megőrizzük a későbbiekben is, és egész életünkben megmaradjon a nyitottságunk a világra, a kíváncsiságunk. Örülni kell az élet apró és nagy dolgainak, az Úrtól kapott kegyelemnek, új életnek, de egy virágnak vagy egy mosolynak is. Ne szürküljünk be, ne váljuk közönyösekké, ezzel az életre és Jézusra mondanánk nemet!

Ha október, akkor Reformációi Gálaest: idén is az Uránia Nemzeti Filmszínház adott helyet az ünnepi estnek, amelyen Steinbach József a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke tartott beköszöntő beszédet, valamint a gálaest történetében először római katolikus előadó – Kránitz Mihály teológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem professzora – fejthette ki, miként tekint felekezete ma a reformációra.

A Református Pedagógiai Intézet október 11-én, szombaton tartotta Országos Katechetikai Konferenciáját a Ráday Házban. Az idei esemény középpontjában az állt, hogyan lehet a fiatal generációt közelebb segíteni a hithez, és megerősíteni a vallástudatát. A hitoktatók, lelkészek és pedagógusok számára szervezett előadások ehhez kínáltak gyakorlati és elméleti útmutatást.