Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Fodor Ferenc, a Sárospataki Református Teológiai Akadémia oktatója osztja meg velünk gondolatait.
A Reformátusok Lapja esszépályázata minden korosztály számára lehetőséget kínál arra, hogy személyes gondolataikat világosan, önállóan és meggyőzően fogalmazzák meg fontos, mai kérdésekről. A cél: hiteles hangok, átgondolt érvek, személyes reflexiók szólaljanak meg.
Talán soha nem volt ennyi szórványmissziós feladatunk, mint manapság. Magyar történelmi egyházaink tanácstalanul állnak a rengeteg – lélektől lélekig vezető – missziói teendő előtt. Lassan már nem is tudjuk, hogy a századik juhot kellene-e megkeresni, vagy valójában a kilencvenkilenc tévedt-e el.
A dicsőítésben mindig az Úristennek kell a középpontban maradnia, minden más csak eszköz lehet az ő dicsőségére – vallja Révész Csilla lelkipásztor, a Missziói Szolgálat Dicsőítés – Modern Egyházi Zene Munkacsoportjának lelkészi vezetője, aki szerint az első dicsőítőnap azt akarja megmutatni, a református ének sokféle formában is szólhat egy szívvel Istenhez.
Minden egyes alkalom előtt közösen imádkozunk a lelkipásztorral azért, hogy aki eljött a templomba zenét hallgatni, olyasmit kapjon, amivel kinyílik fölfelé. Akár a zene, akár a szöveg hatására, de megnyíljanak a szívek Isten felé. Hiszem, hogy ez meg is történik, de tapasztalom is – tudatja Alföldy-Boruss Csilla orgonaművész, a nagy hagyományú Kelenföldi Barokk Esték koncertsorozat szervezője.
Az egyház online jelenlétének nem a trendkövetést kell célul kitűznie, hanem azt, hogy hiteles legyen. Az online tér lehetőségeit eszközként használva azt kell képviselnünk, amiben tényleg hiszünk, és ami valójában történik a közösségeinkben. Ha a kettő nincs összhangban, csalódást okozhatunk azoknak, akik közösséget keresnek, és abból indulnak ki, amit az interneten közvetítünk magunkról.
Az Interfilm elsősorban nem a hollywoodi szuperprodukciókra koncentrál. Sok esetben olyan alkotásokat és rendezőket díjaz, akik más kulturális háttérből érkezve szólaltatnak meg olyan témákat, amelyekre keresztyén hitünk rezonál. Sajnálatos, hogy számos ilyen, általuk jónak ítélt alkotás el sem jut Magyarországra.
Idén tavasszal megjelent valaki a hódmezővásárhelyi református parókián, a kezében egy aranyozott úrvacsorai kehellyel, és annyit mondott: ez a gyülekezeté. Bán Csaba lelkipásztor sokáig nem akarta elhinni, amit lát. – Elő kellett vennem a régi leltárakat, hogy meggyőződjek róla, valóban elveszett volt. Igen, ez a mi kelyhünk, mégpedig az első – emlékezik vissza a tavaszi napra a lelkipásztor.
A falu sok éven át nyaraink elmaradhatatlan helyszíne volt, ahol jártunk már ifjúsági táborban, prédikáltunk tejfelesszájú teológusként a helyi templomban, részt vettünk missziói konferenciákon, testvéri beszélgetéseken. Számos élmény fűz ide tehát, amelyeket jól elrakosgattunk és amelyek sokat segítettek nekünk a későbbiekben.
A keresztyén igehirdetésnek csak ez a kétféle hatása lehet, vagy egyáltalán nincs hatása. Ha unalmas, langyos beszéd: közömbös a hallgatóság. De ha szívből jön, akkor vagy megtérnek az emberek – megérinti őket, változást hoz a gondolkodásukba –, vagy oly annyira meg mozgat, felforgat, hogy megköveznek érte. Néha szó szerint, néha csak szavakkal.
Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret, magasztalás. Az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.
A Biblia közös olvasása Isten üzenetének mélyebb megértését segíti, közösségi élményt is nyújt, erősítve a hívők kapcsolatát. Az együtt töltött időt gazdagítják azok az elmélkedések, amelyek közös gondolkodásra és párbeszédre ösztönöznek. A heti bibliai szakaszhoz Pap Ferenc írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást ad a szöveg jobb értéséhez.
Buda Béla professzor személyének hatása ma is érezhető a tanszék életén. Olyan munkát végzett a Károli-egyetemen, amely biztos alapot nyújt a képzésnek, a hallgatók oktatásának és nevelésének. „Mindennek a kommunikációs, társas-lélektani vetülete érdekelt, ebből a szempontból nyúltam minden kérdéshez, ebben láttam az újat, a hasznosíthatót.
A Gyökössy Intézet már évek óta segíti a magyarországi lelkipásztorokat, a jövő évtől pedig a Királyhágómelléki Református Egyházkerület lelkészei is számíthatnak támogatására. A Pro Pastoribus program célja, hogy egyetlen pásztor se maradjon egyedül a szolgálatában. Varga Botond Endre, a program koordinátora jelenlétről és a melléállás erejéről vallott.
Az angol Paulerspury faluból indulva kalandos úton vált a modern misszió atyjává. Rendkívüli szorgalmának következménye a számos elsajátított idegen nyelv, indiai tevékenysége, fáradhatatlan gyülekezetalapító munkássága pedig híressé tette nevét. A falusi cipészből lett misszionárius neve: William Carey.
Nincs régibb egy tegnapi újságnál – tartja a tréfás mondás. Pedig a hajdani lapok, a református sajtóorgánumok, kiadványok számos megfontolandó, ma is igaz, érvényes, tanulságos, sőt jövőbe tekintő gondolatot kínálnak. Időálló régi elmélkedésekből olvashatók citátumok e rovatban. Idézésük értékőrzés, hagyományápolás.
Jézus negyven napot töltött a pusztában egyedül. Hogy felkészüljön a feladatára, amelyet Istentől kapott: elvigye az embereknek a megváltás örömhírét. Mert Jézus pontosan tudta, mi a dolga. Valóban ő a legnagyobb király, de nem a földi gazdaság, nem a kincsek teszik őt hatalmassá. Azért jött, hogy az embereket Istenhez vezesse.
A novemberi hideg délutánokon jól jön a forró tea mellé egy kis különleges finomság. Az igazi, üstben főzött kemény szilvalekvár és a ropogós friss tepertő találkozása éppen ilyen.
A fiatalkorban kialakult szabad gondolkodást megőrizzük a későbbiekben is, és egész életünkben megmaradjon a nyitottságunk a világra, a kíváncsiságunk. Örülni kell az élet apró és nagy dolgainak, az Úrtól kapott kegyelemnek, új életnek, de egy virágnak vagy egy mosolynak is. Ne szürküljünk be, ne váljuk közönyösekké, ezzel az életre és Jézusra mondanánk nemet!
Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Fodor Ferenc, a Sárospataki Református Teológiai Akadémia oktatója osztja meg velünk gondolatait.
A Reformátusok Lapja esszépályázata minden korosztály számára lehetőséget kínál arra, hogy személyes gondolataikat világosan, önállóan és meggyőzően fogalmazzák meg fontos, mai kérdésekről. A cél: hiteles hangok, átgondolt érvek, személyes reflexiók szólaljanak meg.
Talán soha nem volt ennyi szórványmissziós feladatunk, mint manapság. Magyar történelmi egyházaink tanácstalanul állnak a rengeteg – lélektől lélekig vezető – missziói teendő előtt. Lassan már nem is tudjuk, hogy a századik juhot kellene-e megkeresni, vagy valójában a kilencvenkilenc tévedt-e el.
A dicsőítésben mindig az Úristennek kell a középpontban maradnia, minden más csak eszköz lehet az ő dicsőségére – vallja Révész Csilla lelkipásztor, a Missziói Szolgálat Dicsőítés – Modern Egyházi Zene Munkacsoportjának lelkészi vezetője, aki szerint az első dicsőítőnap azt akarja megmutatni, a református ének sokféle formában is szólhat egy szívvel Istenhez.
