Önként, dalolva
Lassan tíz éve működik, erősíti és népszerűsíti a református egyházzenét és annak hagyományait a Központi Református Kórus (KRK). Erdélyi Dániel karmester és Berkesi Boglárka karnagy alapította, és azóta is ketten irányítják az együttest. A magyar kórusok napja kapcsán kérdeztük őket az énekkarról, az évükről és a terveikről.
Miért érezték fontosnak, hogy létrejöjjön egy újabb református kórus?
2016-ban, mikor megalapítottuk Berkesi Boglárkával az együttest, olyan énekkar létrehozása volt a célunk, amely magas szakmai színvonalon tud szolgálni egyházunk kiemelt eseményein, illetve méltó módon dicséri az Urat, ápolva és erősítve a református egyházzene hagyományait. Nagy örömükre szolgál, hogy jövőre a tizedik évfordulónkat ünnepelhetjük ebben a különleges közösségben. Az elmúlt években rengetegszer énekeltünk nem csak Magyarország területén, de szerte a Kárpát-medencében is, sőt 2023-ban a dán fővárosban képviselhettük hazánkat, egyházunkat Dánia nemzeti ünnepén, a nagy imádság napján is, a Koppenhágában akkreditált magyar nagykövet meghívására.
Milyen szerepet játszik a kórus a magyar református zenei életben?
Néhány éve, amióta a Református Közéleti és Kulturális Alapítvány támogatja a munkánkat, logisztikánkat, szolgálatainkat, Zila Gábor ügyvezető segít nekünk abban is, mely kiemelt egyházi rendezvényeken lépjünk fel. Így vagyunk évek óta visszatérő vendégei a többi között a Református Zenei Fesztivál Református énekek című „koncert-istentiszteletének”. Az elmúlt években megadattak olyan nagyszabású fellépések, amelyeken szimfonikus zenekar is közreműködött. Így adtuk elő Händel Messiásának keresztmetszetét, Mendelssohn 42. zsoltárát, illetve Kodály Zoltán Psalmus Hungaricusát a szerző születésnapján.
Készülnek-e valamivel a magyar kórusok napjára?
A Központi Református Kórus idén azon a napon éppen nem szolgál, viszont 14-én a fóti református templomban tartunk adventi zenés áhítatot, amelyen – mint oly sok koncertünkön – szerepel Kodály Zoltánnak az év ezen időszakában elmaradhatatlan műve, az Adventi ének, továbbá Praetorius, Bach és Mendelssohn mellett későbbi zeneszerzők is helyet kaptak műsorunkban: válogatunk Fauré, Miskinis, Rutter, illetve Gárdonyi Zsolt darabjaiból. Ezzel az igazán színes műsorral igyekszünk hozzájárulni a hallgatóság (és persze a közösségünk) elcsendesedéséhez az ünnep előtti időszakban.
Melyek voltak az utóbbi időben a legemlékezetesebb fellépéseik?
Nekünk minden szolgálat emlékezetes a megalakulásunk utáni első koncerttől kezdve a vidéki gyülekezetek templomaiban végzett áldásos szolgálatokon át a Művészetek Palotájában vagy a Zeneakadémián tartott előadásokig. Legutóbb Balatonalmádiban szolgáltunk, amikor Steinbach József püspök és gyülekezete vendégei lehettünk a hagyományos őszi kórushétvégénket lezáró vasárnapi istentiszteleten.
Hogyan értékelnék a kórus évét?
Értékelés helyett inkább hálát adunk az Úristennek, amiért hétről hétre összejöhetünk, együtt lehetünk a nevében, próbálhatunk, evangelizálhatunk. Ugyanakkor az elmúlt év szolgálatai közül mindenképpen megemlítenénk a különleges gálakoncertet a tavaszi debreceni egységnapon. Rá nem sokkal, az idei Református Zenei Fesztiválon egy fiatal református zeneszerző darabját is előadtuk. Ez azért kiemelendő, mert a kórus céljai között szerepel a magyar református egyházzene repertoáron tartása mellett az is, hogy lehetőség szerint ma élő komponisták műveit is műsorra tűzzük időről időre, és megismertessük az érdeklődőkkel azokat a kincseket, amelyeket felfedezünk. Az elmúlt években többször volt alkalmunk új darabokat bemutatni. Bízunk benne, hogy a Központi Református Kórus hosszú évtizedeken át fogja még színvonalasan és örömmel szolgálni Urunkat
A MAGYAR KÓRUSOK NAPJA
1991 óta ünnepeljük hazánkban minden december 16-án: ezen a napon született háromszoros Kossuth-díjas zeneszerzőnk, Kodály Zoltán. Nemcsak az ő munkásságára emlékezünk ilyenkor, hanem a magyar kóruséneklés hagyományát is ünnepeljük. A jeles napon országszerte hangversenyeket tartanak, jellemzően Kodály-műveket is műsorra tűzve.