A 2024-es program sikerének köszönhető az újabb lehetőség?

Evés közben jön meg az étvágy, mondhatnánk. Szabó Lőrinc költő születésének 125. évfordulóját ünnepeltük a múlt évben, és a költő hagyatékát gondozó alapítvánnyal együttműködve kiírtunk egy Szabó Lőrinc-verseket megzenésítő pályázatot. Minket is meglepett a kezdeményezés sikeressége, illetve az, milyen sokan érdeklődtek iránta: közel ötven, rendkívül magas színvonalú pályamű érkezett. Mondhatom, hogy minőségi kulturális produktumok jöttek létre.

Olyan verseket öltöztettek zenébe, amelyek ezentúl beépülnek az együttesek és előadók repertoárjába. Tehát kölcsönösen gazdagítottuk egymást. És éppen új évfordulót kerestem, amikor érkezett a hír, hogy egyházunkban 2026 az imádság éve lesz. Kevés szebbet lehet elképzelni, mint az imádságos versek és a zene összetalálkozását… Így szinte magától adódott, hogy Imádság a költészetben címmel írjuk ki a következő pályázatot. Balassitól Lackfi Jánosig több ezer költemény szóba jöhet, amelyek a magyar irodalmi kánon részét képezik. Hol hálát adnak, hol búsonganak, kérnek, perlekednek, könyörögnek, széles a paletta.

Kik pályázhatnak, és milyen feltételekkel?

Azt szeretnénk, ha olyan versmegzenésítések születnének, amelyek alkalmasak az előadásra, tehát ez nem avantgárd próbálkozási terep, koncertkörnyezetben előadható műveket várunk, amelyek akár gyülekezetben is énekelhetők. Nem tettük feltétellé a zenei előképzettséget, hiszen az a tapasztalatunk, hogy számosan, akik autodidakta módon, intuitívan zenésítenek meg egy-egy verset, képesek nagyon is értő módon hozzányúlni a szöveghez. Egy zenekar legfeljebb tíz főből állhat, de szóló előadók vagy akár triók is jelentkezhetnek. A művek hossza legfeljebb hét perc lehet. Korábban nem publikált saját szerzeményekkel is pályázhatnak, de meglévő megzenésítések átdolgozása nem megengedett. A Református Közéleti és Kulturális Alapítvány honlapján elérhető pályázati kiírás minden feltételt és díjazási tudnivalót tartalmaz.

Milyen összetételű az idei zsűri?

A tavalyi trió: Böszörményi Gergely zenei producer, a Magyar Örökség és Európa Egyesület elnöke, Gryllus Dániel Kossuth-díjas zeneszerző, előadóművész és Török Máté Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zeneszerző, előadóművész idén kiegészül a Platon Karataev frontemberével, Balla Gergővel – aki református berkekben szintén nem ismeretlen, lelkészcsaládból származik – és Steinbach Józseffel, a Dunántúli Református Egyházkerület püspökével, a Zsinat lelkészi elnökével.

Milyen díjakra számíthatnak a jelentkezők?

Pénzbeli díjakat és megjelenési lehetőséget is kínálunk mind a dobogós helyezetteknek, mind a különdíjasoknak. A legjobb alkotó bruttó háromszázezer, a második helyezett kétszázezer, a harmadik százezer forintban részesül. A különdíjasoknak ötvenezer forintot ajánlunk fel. Ami a fellépési lehetőséget illeti: a díjazott művek bemutatójára a XXI. Református Zenei Fesztiválon, a Ráday Ház dísztermében kerül sor. A győztes pályaműveket közölni fogjuk a Református Közéleti és Kulturális Alapítvány Facebook-oldalán is, tehát meghallgathatják azok is, akik esetleg lemaradnak a fesztivál gyönyörű koncertjeiről.