Tóth Judit Györgyi

Előfizetek

Életüket, munkájukat, szabad óráikat szentelik oda Istennek, a református egyháznak és gyülekezetüknek. Öt kérdés – öt válasz rovatunkban hétről hétre lelkipásztorokat, gondnokokat és presbitereket mutatunk be. Ezúttal Tóth Judit Györgyit, a Szeged-Kálvin téri gyülekezet presbiterét.

Szegeden született, a Kecskeméti Tanítóképző Főiskolán szerzett óvodapedagógusi diplomát, majd elvégezte a Károli Gáspár Református Egyetem református hittanoktató szakát. 2001 óta dolgozik a Clarisseum Református Óvodában, 2005 óta az óvodavezető-helyettesi feladatokat is ellátja. Három gyermek édesanyja.


Hogyan talált rá a hitre?

Református lelkészcsaládba születtem. Déd apám a szabolcsi Nyírtass lelkipásztora volt, nagyapám Kisvarsány után Ököritófülpösön szolgált, édesapám Kisteleken és Szegeden. Jómagam a gyermekek közötti szolgálatra kaptam elhívást.

Tóth Judit Györgyi, presbiter Fotó: Archívum

Bartha Tibor néhai Szeged-Kálvin téri lelkipásztor hívására kerültem a szegedi Clarisseum-óvodába, és leltem lelki otthonra az azt fenntartó gyülekezetben. A kötelezően választható hit- és erkölcstanoktatás bevezetésével az iskolákban úgymond részmunkaidőben segítettem a református hittanoktatást.

Hogyan telik egy napja?

Az óvodában jól kialakított napirend segíti a gyermekek érzelmi biztonságát, ebben kiemelt szerepe van a reggeli áhítatoknak. Ezeken megjelennek a játékos, jó hangulatú keresztyén nevelés foglalkozáson hallott bibliai történetek és az ahhoz kapcsolódó üzenetek. Mindemellett jó lehetőség a reggeli elcsendesedés a keresztyén erkölcsi értékek közvetítésére, elsajátítására, és sokszor kihasználjuk ezt a néhány percet a szomorkodók vigasztalására is. A hitben nevelés folyamatosan jelen van a nap folyamán: a bibliai történetek mellett a gyermekek imádságokon és énekeken keresztül tarthatják a kapcsolatot Istennel. Hiszek benne, hogy az itt elhintett mag termőtalajra talál, hiszen fontos feladatunknak tekintjük, hogy a gyermekek az óvodában átélt élményeikre később szívesen emlékezve keresztyén közösségben találjanak majd otthonra.

Hogyan zajlik önöknél a gyülekezeti élet?

A pandémia után folyamatosan indulnak újra a gyülekezeti alkalmaink. Vasárnaponként két istentiszteleten lehetünk együtt, a tíz órakor kezdődővel egy időben gyermek-istentiszteletet tartunk. Tucatnyi rétegalkalmunk van, havonként szolgálnak lelkészeink idősklubokban, ide olykor az óvodások is ellátogatnak. Az egyházközség fenntartásában működő cserkészcsapat is aktív részese gyülekezeti életünknek. Kifelé nyitva hívogatunk másokat, évente három-négy alkalommal családi napot tartunk, ahol az Ige mellett a szülők és gyermekek társas együttléte is megvalósul. A jövőben szeretnénk megszólítani a fiatalabb korosztályt a Fiatal Házasok Körével és építeni gyülekezetünket baba-mama klubbal, amely az utóbbi néhány évben szünetelt. Minden vasárnapi istentiszteletünkön a templom bejáratánál fogadja és köszönti egy-egy presbiter a gyülekezeti tagokat. E szolgálatnak én is részese vagyok, gyermek-istentiszteletet is tartok. A nyári időszakban előfordul, hogy temetéseken kántorként segítem a lelkészek szolgálatát, egyházmegyei jegyzőként pedig ez a második ciklusom.

Van kedvenc Igéje?

„Mert ő megsebez, de be is kötöz, összezúz, de keze meg is gyógyít.” (Jób 5,18) Számtalanszor megtapasztaltam ennek az Igének a vigasztalását.

Hogyan töltődik fel?

Évente kétszer ellátogatunk a családommal az Őrségbe, ahol mindig találunk valami felfedeznivalót, ami aktív pihenésre ad lehetőséget. Mostanában építészettel és 3D-s látványtervezéssel foglalkozom, az ehhez kapcsolódó rajzolás, grafikai munka szintén kikapcsol, feltölt.