Reformátusok Lapja

Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Steinbach József református lelkipásztor, a Magyarországi Református Egyház Dunántúli református egyházkerületének püspöke osztja meg velünk gondolatait.

Covid-gyászcsoportvezetői képzés indult a tiszántúli egyházkerület Pasztorációs Intézetében, melyen huszonöt kórházlelkész vett részt. Úgy érezték, beszélgetni kell a haldoklásról, halálról, gyászról. A képzésről Bodó Sára református lelkész, tiszántúli lelkigondozói koordinátort kérdeztük.

Ha magam is tanulóként, tanítványként járok a gyerekek között, azzal őszintén láthatóvá teszem, mi az, ami érdekel a világból, mi fontos nekem, mihez kötődöm. Az esendőségem is megjelenik a felszínen: hogyan ismerem fel gyengeségeimet, hogyan viselem őket, hogyan javítom, ami javítható, és hogyan lehet együtt élni azzal, amiben gyengébb vagyok a többieknél?

Az egyháznak soha nem volt, ezután sem lehet más a feladata, mint az evangéliumot hirdetve tanítvánnyá tenni másokat. Ez a küldetés hatalmas kiváltság és felelősség – vallja Pásztor Dániel, akit az ország egyik legrégebbi református templomában, a miskolc-avasiban szenteltek fel a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspökévé.

Csak úgy szabad vezetőként létezni az egyházban, hogy az ember szolgálatként tekint a feladatára, szolgálatként végzi és mutatja fel azt. Látszódnia kell minden szituációban minden egyházi vezető tevékenységén, döntésein, kommunikációján, hogy ez számára szolgálat, és elsősorban Krisztusról szól – vallja Bor Imre, a Magyar Református Presbiteri Szövetség elnöke.

A gyülekezet tagjainak nemcsak az a szerepük, hogy hallgassák a prédikátort, hanem az is, hogy segítséget, szeretetet és imádságot adjanak, és átadják azt, amit megértettek a saját hitük és tapasztalatuk alapján. Finom tapintatot igényel ez az „iskola” lelkésznek és közösségnek egyaránt. Kritika, ítélkezés, nagyképűség és harag helyett befogadást és növekedést.

Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Most az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.

A Biblia közös olvasása Isten üzenetének mélyebb megértését segíti, közösségi élményt is nyújt, erősítve a hívők kapcsolatát. Az együtt töltött időt gazdagítják azok az elmélkedések, amelyek közös gondolkodásra és párbeszédre ösztönöznek. A heti bibliai szakaszhoz Hodossy-Takács Előd írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást ad a szöveg jobb értéséhez.

A gyarapodó felcsúti közösség elsődleges célja az volt, hogy misszióiból anyaegyházközséggé váljanak. – Működésünk tekintetében teljesen önfenntartók vagyunk. Több gyülekezeti tag is tizedet fizetve sáfárkodik javaival. Felfogásunk szerint az adakozás nem kényszer, hanem megtiszteltetés. Hálánk megnyilvánulása – a munkában és abban is, hogy visszaadunk abból, amivel megáldott bennünket az Úristen – a mindennapi istentisztelet része – vallja Hős Csaba lelkész.

Az egyház születése óta kérdés, hogyan is lehet megvalósítani azt, amit Pál apostol ír: „…szüntelenül imádkozzatok…” Sokféle megoldás és válasz hangzott el ezzel kapcsolatban az évszázadok során. Vannak olyan megoldások, amelyek arra teszik a hangsúlyt, hogy egyfajta imádkozó lelkület, az élethez való hozzáállás alakuljon ki bennünk úgy, hogy bármit teszünk is, az Isten jelenlétének tudatában és az ő dicsőségére történjen.

Jutalom volt most az is, hogy az utolsó hónapot majdnem minden iskolás a padokban tölthette, és nem a számítógép előtt. Már akinek volt gépe otthon, és nem a postás vitte ki a tanító vagy tanár által összeállított feladatokat a diáknak. Mert kisebb falvakban ez is előfordult. Nem akartam elhinni, de az alkalmassági vizsgánkon a leendő tanítók beszámoltak ilyen esetekről.

Miért tartóztatták le hetven éve Pógyor Istvánt, a Keresztyén Ifjúsági Egyesület egykori titkárát? Mi történt vele a börtönben? E kérdésekre is választ kapunk a Reformáció Öröksége Műhely új dokumentumfilmjéből, mely tisztelgés is az ifjúsági szervezet előtt. Ablonczy Bálint történészt, az egyik alkotót kérdeztük.

A tiszáninneni egyházkerület 1957 óta újra önálló, de megtartotta egyházmegyéinek határait. A határon túli magyar reformátusokkal való összetartozás jeleként a Borsodi Egyházmegye neve 2000-től Borsod-Gömöri. Az európai uniós csatlakozás után gyakran előfordult, hogy átjárnak egymáshoz szolgálni a határ menti lelkipásztorok.

Zéhár apja, Sóhám dolgos ember volt. Reggelente az éjszakai horgászat után megtisztította a hálóit. Sóhám nem sokat adott a rabbik szavára, a vándortanítókat meg egyenesen kinevette. Most azonban nemcsak a munkát hagyta abba, hanem a hálóit is otthagyta a parton, hogy közelebb tudjon menni a vízhez. Mire Zéhár észbe kapott, egész tömeg gyűlt össze a kikötőben.

Kétéves előkészítő munka után letették az érdi Ég-Ígérő Érdligeti Református Óvoda alapkövét. Az intézményben száz kisgyermek tanulhat-játszhat majd jövő szeptembertől. – Köszönjük meg a kötőjelet annak, aki az Ég-Ígérő nevet kitalálta. Nem égig érő, hanem eget ígérő – mondta Balog Zoltán dunamelléki püspök az igehirdetésében.

A budai református gyülekezetben befejeződött a Szilágyi Dezső téri templom felújítása. Fürjes Zoltán helyettes államtitkár tolmácsolta Orbán Viktor köszöntését. A miniszterelnök levelében e templom tornyát ég felé mutató ujjhoz hasonlította, „ami int minket, magyarokat arra, hogy nehéz időkben onnan várhatjuk a segítséget”.

Tóth Judit Györgyit, a Szeged-Kálvin téri gyülekezet presbiterét kérdeztük óvodai szolgálatáról, gyülekezeti életéről, feltöltődéséről. Judit lelkészcsaládban nőtt fel. Dédnagyapja, nagyapja és édesapja is lelkész volt. 2001 óta dolgozik a Clarisseum Református Óvodában. Reggeli áhitatokat tart, bibliai történeteket olvas az óvodában a gyermekeknek.

Az áldozatkész, szűk tanítványi réteg, a hűségesek, akik a legtöbb közösségben megtalálhatók. Folyamatosan részt vesznek a vasárnapi istentiszteleten, elsőként érkeznek, utolsóként távoznak, adakoznak, ajánlkoznak segíteni. Szeretetvendégség, szervezés esetén ők a biztos pont. Otthonukban is tovább gondolkodnak a gyülekezet dolgain, és ötletekkel állnak elő.