A vallási turizmus legyen a missziónk
A vallási turizmus története egyidős a „nagybetűs” turizmussal, hiszen az ókori civilizációk népei már a Krisztus előtti időkben is útnak indultak templomok felkeresésére, kifejezetten azzal a szándékkal, hogy az adott helyen valamilyen vallási élményben legyen részük.
A keresztyénség megjelenésével előbb Jézus szülőhelye, Betlehem, és halálának helye, Jeruzsálem, majd a keresztyén vallás központja, Róma lett az akkori vallásos emberek által mindenképp felkeresendő földrajzi hely. A látogatások gyakoriságának jelentős növekedését a barokk kor hozta meg, majd az ellenreformáció és a különböző keresztyén vallási irányzatok, szerzetesrendek szentjeinek megjelenésével és előretörésével életállomásaik, prédikációik helyszínei lettek a kedveltebb vallási úti célok.
A Magyar Turisztikai Ügynökség szerint a világ összutazásainak egyharmada vallási turizmus, amiről elsősorban a katolikus hagyományú országok, így Spanyolország, Olaszország, Lengyelország jut eszünkbe, de említhetnénk a magyarországi katolikus helyeket: a Szent István-bazilikát, az esztergomi bazilikát vagy a tihanyi apátságot.
A református hívők, utazók számára még mindig a nagyobb történelmi kálvinista városok és műemlékek számítanak vonzerőnek. Debrecen, Sárospatak és Pápa esetében az idesorolható látnivalók fontos történelmi események helyszínei is voltak. Az elmúlt évtizedekben sok fejlesztés érintette a református vallás fontos helyszíneit, a Vizsolyi Biblia-zarándoklat során a Gönc–Göncruszka–Vilmány–Vizsoly útvonalat követve járják be a „Biblia földjét”. Megnyitotta kapuit a megújult Debreceni Református Kollégium Múzeuma, vagy például a Tisza-tavi templomok útján projekt keretében megvalósult a templomok, kegyhelyek rekonstrukciója.
Kedves Olvasó!
A teljes cikk elolvasásához előfizetéssel kell rendelkeznie! Kérjük tekintse meg ajánlatunkat!