Reformátusok Lapja

Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és - értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Steinbach József református lelkipásztor, a Magyarországi Református Egyház Dunántúli egyházkerületének püspöke osztja meg velünk gondolatait.

Ma már nem meglepő, ha a szószékről lelkésznő hirdeti az Igét. Miként tekint e szolgálatra egy pályája kezdetén járó lelkipásztor? – A teológián az első évtől mindenki azt várja, elvégezve tanulmányait gyülekezetben szolgálhasson – mondja Kovács Mária, Nagyhegyes-Hortobágy lelkésze.

A hálaadásban nincs helye viszonyítgatásnak, hanem boldog belátással mondjuk ki: egy értelme van az egész életnek, hogy Istennél legyünk mindig! Az ünnepben minden a maga helyére lép, és a veríték-szünetben szabadon felidézhetjük, hogy Isten kegyelme eszközölt ki számunkra minden áldást. És kimondjuk azt is, hogy az értelmes remény teljességgel Isten hűségén alapul.

A vallási turizmus története egyidős a „nagybetűs” turizmussal. Dobis-Lucski Zsófia, a Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközség kommunikációs és turisztikai referense épp tárlatvezetésről jön. – Fontos ezt úgy tartanunk, hogy a Nagytemplom története és működése mellett a gyülekezetről is beszéljünk. Ezt is missziónknak tekintjük – emeli ki.

Régen nagy vesszőkosárba tettük a kisült kenyereket. Egy kosárba egy tucatnyi fért bele, egy kemencéből hat-hét ilyen kosár telt meg. Ezeket kivittük a raktárba, betöltötte levegőt a máshoz nem hasonlítható illat. – Augusztus huszadika nemcsak az államalapítás ünnepe, hanem az új kenyéré is. Ennek kapcsán beszélgettünk Kászpári Károly pékmesterrel, a tengelici evangélikus gyülekezet gondnokával.

... nem passzivitás vagy semmittevés, hanem erőt és energiát igényel attól, aki odafigyel a másikra. Koncentrálás az emberre. Összpontosítás a beszédére, a kimondott és ki nem mondott gondolatainak és érzelmeinek a követése. El is fáradunk, ha nem hagyjuk ki egyetlen mozzanatát sem. Közben a hangsúlya, a beszédének zenéje, a gesztikulációja, az arckifejezései, a testtartása és a mozgása is mind-mind közöl valamit.

Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret, magasztalás. Az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.

A Biblia közös olvasása Isten üzenetének mélyebb megértését segíti, közösségi élményt is nyújt, erősítve a hívők kapcsolatát. Az együtt töltött időt gazdagítják azok az elmélkedések, amelyek közös gondolkodásra és párbeszédre ösztönöznek. A heti bibliai szakaszhoz Szetey Szabolcs írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást ad a szöveg jobb értéséhez.

A Felzárkózó települések program a Jelenlét-módszerre épít, lényege: ott lenni, együtt lenni a kirekesztett közösségekkel, osztozni velük a nehéz életkörülményekben, közösen feltárni a problémákat, és velük együtt megtalálni a kivezető utat. A Belügyminisztérium által koordinált munkatervben részt vesznek az egyházak szeretetszolgálatai is.

Szinte minden programunknak célja van, mindenben van fejlesztési tevékenység, ismeretátadás. Ilyen például a Kiskert program: láthatatlan segítség az öngondoskodáshoz, a munkavégzés rendszerességéhez. Sikerélményt is adhat: a kerti zöldségekkel viszonylag gyors eredményt lehet elérni – tudatja Böröcz Lívia, a Szeretetszolgálat felzárkózási ágazatvezetője.

Már egy árvaháznyi gyermeket megmentett a család nélküli léttől a múlt két évtizedben a kárpátaljai Sámuel Alapítvány. – Hogy a szülők képesek őszintén beszélgetni a fiukkal, lányukkal, így segítenek feldolgozni neki a tapasztaltakat, a legfontosabb. A szeretet, amellyel odafordulnak hozzájuk, megölelik őket, mindenért kárpótolja e gyermekeket – vallja Sipos Géza, az alapítvány elnöke.

Veszélyes csapdának érzem, ha azért keresünk gyülekezetet, mert a saját igényeinket akarjuk kielégíteni, és azt várjuk, a nekünk tetsző válaszokat halljuk, nem pedig azért, hogy Istenre figyelve találjuk meg a lelki otthonunkat – jegyzi meg Arany Barbara lelkipásztor a Szólj be a papnak! kezdeményezés kérdéseiről beszélve.

Az eszköz lényege a cselekvőképesség, a problémamegoldásra való képesség intézményesítése. Akinek eszközei vannak, nagyobb eséllyel boldogul, jobban, könnyebben old meg egy feladatot. Az intézmények leegyszerűsítik az életet, hiszen nem kell minden problémának egyedi megoldást keresni, az általuk biztosított rutin pedig biztonságérzetet ad. És hatalmat is.

Azt mondják, Jésua más. A vámos Lévit is elhívta tanítványának, pedig a vámszedőket legalább annyira megvetik a zsidók, mint a rómaiakat. De Jésua nem törődik az ilyesmivel, nem nézi, hogy ki kicsoda. Még az idegenek, a jöttmentek, a pogányok vagy éppen a gyerekek és rabszolgák is ugyanolyan fontosak neki, mint bárki más.

A Zsinat kánonjogi bizottságának elnöke volt, az Imitatio Christi Kollokvium és a Református Diákotthon Alapítvány alapító tagja, az MTA kültestületi tagja, a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetettje. Mély hitével, erkölcsi tartásával és intelligenciájával utat mutatott környezetének.

– Hivatalosan négy közösség tartozik hozzánk, amelyek közül Martfű a fő gyülekezetünk, ott élünk a parókián. A többi egyházközségbe hitoktatás, családlátogatás vagy szolgálatok miatt utazunk át. Szoktuk mondani, hogy gyülekezeteiben él az egyház. De bátran mondhatjuk azt is, hogy abban kellene éljen minden lelkipásztor.