Hogyan került az életébe a levéltári munka, az egyháztörténeti kutatás?

Már a diákévek alatt bekapcsolódtam az egyháztörténeti tanszék kutatásaiba. A segédlelkészi évek után örömmel kezdtem el a levéltári munkát, addig is gyakran jártam oda kutatóként. Először az erdélyi református egyházmegyék intézménytörténetét kutattam, ezt követte az iskolatörténet, lelkészi életrajzok, az utóbbi tíz évben pedig a könyvtörténet, a reformáció korabeli teológiai könyvek erdélyi elterjedése.

Nagy munkára vállalkozott munkatársaival: az Erdélyi Egyházkerület minden gyülekezetét feltérképezik. Hogyan zajlik ez a kutatás?

A széles körű, intézményes felmérés 2016-ban kezdődött el, és a tudományos kutatás mellett a gyülekezetek kulturális örökségének megőrzését is jelenti. Előtte már Buzogány Dezső kezdeményezésére elkezdtük a kora újkori egyházmegyei jegyzőkönyvek kiadását. Akkor ellátogattunk az adott egyházmegye minden gyülekezetébe, lefényképeztük az úrasztali edényeket, textíliákat, levéltári iratokat. Munkatársaimmal: Kovács Mária Mártával, Horváth Iringóval, Tóth Leventével és Berekméri Árpád Róberttel egy-egy parókián megvizsgálunk mindent, ami régi és mozdítható: klenódiumokat, textíliákat, levéltári anyagot és a régi könyvanyagot. Az állagmegőrzésre, megfelelő tárolásra is figyelünk. Gyülekezetek szerint számolva eddig az egyházkerület 82 százalékát fedtük le.

Milyen érdekességeket találtak kutatásaik során?

Szinte minden gyülekezetben találunk fontos tárgyat. Például a káposztásszentmiklósi gyülekezet levéltárában olyan 17. századi szerződés került elő, amelyben eddig ismeretlen lelkésznevekre bukkantunk.

A cserefalvi gyülekezetben olyan zsinati végzéseket találtunk, amelyekről még nem tudtunk. Most éppen a nagyenyedi gyülekezetben talált Váradi Bibliával (1661) foglalkozom, amelynek a széljegyzetein Gyulai János lelkész szinte teljes élettörténete kirajzolódik.

Melyek lesznek az újabb lépések ebben a kutatásban?

Célunk, hogy az Erdélyi Református Egyházkerületben minden történeti értéket képviselő klenódiumot, textíliát, iratot szakszerűen tároljanak és őrizzenek. Fontos, hogy egyetlen lakatlan parókián se álljon levéltár. A fellelt iratok egy része máris beépült több kiadványba. Tervezzük az erdélyi református egyház gyülekezeti lelkészeinek és tanítóinak rövid életrajzokkal ellátott névsorát elkészíteni.

Mi inspirálja ebben a hivatásban?

A kislányom a minap megkérdezte, hogy mi mit játszottunk az iskolában. Legelőször a detektívesdi jutott eszembe, és rádöbbentem, hogy ez is az, csak élesben, másképp. A források feldolgozásakor emberi kapcsolatok, személyes portrék rajzolódnak ki, a különböző helyeken talált adatok mozaikkockák, amelyekből összeállhat a kép. Az egyháztörténet tulajdonképpen a keresztyén közösség Isten-kapcsolatának a története. Lelkészként is olvasom ezeket a szövegeket, és sokszor a textusválasztásaimat is meghatározzák. Hiszem, hogy Isten a történelem által is üzenhet nekünk.