Reformátusok Lapja

Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és - értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Steinbach József református lelkipásztor, a Magyarországi Református Egyház Dunántúli egyházkerületének püspöke osztja meg velünk gondolatait.

A hallgatók visszajelzése szerint a templomba nem járók is meghallgatják, mit mondott a műsorvezető hat-nyolc percben az élet igazi értelméről. Sikerül keresztyén értéket eljuttatni olyan emberekhez is, akik egy színtiszta református rádiót nem kapcsolnának be – tudatja Birta Zoltán, a Pulzus Rádió főszerkesztője.

Az evangélium hirdetése által a keresztyén hit lelki kapcsolatot hoz létre Isten és ember között. Ez a személyes viszony elkezdi átrendezni az ember külső, fizikai életét. A keresztyén reménységnek az is része, hogy minden látható rendetlenség ellenére Isten akaratának fizikai megvalósulása kormányozza a történelmet.

Először 1935-ben rendezték meg a reformátusok szárszói konferenciáját, amely a keresztyén és az ateista értelmiség vitájának is helyet adott a balatonszárszói SDG-táborban. A kommunista diktatúra után az ezredfordulóig minden évben megtartották a tanácskozást, majd hosszabb kihagyás után 2017-ben indította újra a Református Közéleti és Kulturális Alapítvány.

A Reformátusok Szárszói Konferenciáján megszólalók közül néhány előadót arról kérdeztünk, miért tartották fontosnak, hogy eljöjjenek és együtt gondolkozzanak, beszélgessenek a keresztyénséget is érintő közéleti kérdésekről és a globalizmusról, amely a találkozó fő témája volt.

A reprodukciós gyógyászat az utóbbi évtizedekben jelentős előrehaladást ért el, a gyermektelen pároknak új reményt adhat. Joguk van-e a szülőknek a biológiai terméketlenséggel mesterséges úton dacolni? Lakatos Enikőt, a Semmelweis Egyetem kórházlelkészét kérdeztük.

Néhány éve sok szó esik az úgynevezett mérgező szülőkről és családokról, ahol hatalmi szóval, megfélemlítéssel nevelnek, alkoholizmus vagy más szenvedélybetegség okoz traumákat. A gyerekek felnőve többnyire ugyancsak mérgező szülők, tanárok, házastársak lesznek, mert – noha szenvedtek tőle – ezt a mintát kapták, ezt ismerik.

Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. Most az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.

A Biblia közös olvasása Isten üzenetének mélyebb megértését segíti, közösségi élményt is nyújt, erősítve a hívők kapcsolatát. Az együtt töltött időt gazdagítják azok az elmélkedések, amelyek közös gondolkodásra és párbeszédre ösztönöznek. A heti bibliai szakaszhoz Hodossy-Takács Előd írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást ad a szöveg jobb értéséhez.

A következő tanévtől azonos hittankönyvekből tanulnak a magyarországi, az erdélyi, a felvidéki és a kárpátaljai református diákok. – A közös hit, a magyarságunk összeköt bennünket, ugyanaz a célunk: Isten Igéjének hirdetése gyermekek, fiatalok közt – mondta Szászi Andrea, a Református Pedagógiai Intézet katechetikai igazgatóhelyettese.

Ez a kenyér volt a kezdet és a vég. Életünk kiegyensúlyozója, annak biztonsága és nyugalma. Az alap, amellyel indult és végződött a munkás kezek napja. És amikor ők, a csodák látói jobblétre szenderültek, itt maradtunk nélkülük és igazi kenyér nélkül. Talán harminc év is eltelt, míg újra ehettem kemencében sült kenyeret. És ahogy Marcel Proustot a madeleine sütemény, úgy engem ez a kenyér röpített vissza a múltba.

Miért akarnának a madarak két lábon járni, amikor szárnyaik a közlekedés felfoghatatlan szabadságát nyújtják számukra? A madarak számára megadatott a lehetőség, amely nekünk, embereknek nem: egy elegáns mozdulattal maguk mögött hagyni a zajt, a nyüzsgést, a koszos sarkokat és csak szállni, szállni messzire, ameddig a szem ellát vagy még annál is tovább, egészen addig, amíg meg nem szomjaznak, vagy egy leszállásra érdemes, kényelmes ágat nem találnak.

Az úrvacsora testi-lelki táplálék és erőforrás számunkra is, hiszen mi, emberek pszichoszomatikus lények vagyunk. Krisztus kenyerének a megtörése azt jelenti, hogy az igazi szeretet töredelmes szeretet, vagyis áldozatokkal jár. Szép magyar nyelvünkben a törődni szóban is benne van a szeretet töredelmes, áldozatos mivolta.

Hálát adtak az új kenyér ünnepén a barátosiak: új harangláb került a temetőkertbe, befejeződött a református templom felújítása, a korszerű szabadidőközpont is megépült. A templom korszerűsítését és a központ építését az erdélyi egyházkerület a magyar kormány támogatásával finanszírozta, a haranglábat Kató Béla püspök adományozta szülőfalujának, Barátosnak.

Az önmutogatás helyett bizonyítani kell – üzeni Szentandrássy István a vele készült beszélgetések egyikében. Ha valakiről, akkor róla elmondható, hogy hitvallása műveinek szemlélőit gazdagító valóság. Életműve nemcsak a roma közösségé, nem is egyedül Magyarországé, hanem a hitet, a tehetséget és a „vállalt sorsok”-at szeretni tudó embereké.

Siri kinézetében nem volt semmi megdöbbentő. Néea lába mégis földbe gyökerezett, amikor megpillantotta az ajtóban. Mert ez azt jelenti, hogy Jairus házában meghalt valaki, és a szüleit akarják elhívni a siratásra. A lány bele sem mert gondolni, ki halhatott meg. Mindenkit ismert már náluk, és mindenkit szeretett.

Nem lehet csak jelen idejű metszetben vizsgálni a református egyház kommunikációját, hiszen a felvilágosodásig az egyház uralta a kommunikációs teret – mondta előadásában Köntös László, a Dunántúli Református Egyházkerület korábbi főjegyzője, kommunikációs főtanácsadó a Kárpát-medencei református újságírók konferenciáján.

Egyre kevesebben vannak közöttünk olyanok, akikre igaz a címbeli bibliai idézet, de Karsai Mihályra különösen ráillik. Egészsége meggyöngülése miatt mondott le a nyíradonyi gyülekezet gondnoki teendőiről. Rendületlen hűséggel és ellentmondást nem tűrő szeretettel szolgálta Istenét és egyházát. Gondnoksága alatt szinte teljesen megújult és átalakult a gyülekezeti központ.

– Már a diákévek alatt bekapcsolódtam az egyháztörténeti tanszék kutatásaiba. A segédlelkészi évek után örömmel kezdtem el a levéltári munkát, addig is gyakran jártam oda kutatóként. Először az erdélyi református egyházmegyék intézménytörténetét kutattam, ezt követték lelkészi életrajzok, az iskolatörténet, a könyvtörténet, a reformáció korabeli teológiai könyvek erdélyi elterjedése.