Dalok, amelyeket együtt tudunk énekelni
Idén ősszel jelent meg a református egyház új énekeskönyve. A gyűjteményen az elmúlt évtizedben sokan dolgoztak azzal a céllal, hogy színvonalas, a közösségek igényeinek leginkább megfelelő, ugyanakkor szakmailag is helytálló alkotás kerüljön a gyülekezeti tagok kezébe. A könyv ünnepélyes bemutatója november 21-én lesz Budapesten, a Kálvin téri református templomban. Az eseményen egyházi kórusok mellett a reformátussághoz kötődő, az egyházzenében is alkotó előadóművészek lépnek fel: a Gryllus fivérek, Sebestyén Márta és Molnár Ferenc „Caramel” hangja is felcsendül a programon. Ennek apropóján beszélgettünk Gryllus Dániel kétszeres Kossuth-díjas zeneszerzővel, előadóművésszel, zenésszel arról, hogyan kezdett el bibliai témájú dalokkal foglalkozni, mit gondol az új énekeskönyvről, és miért érdemes részt venni a közelgő ünnepi koncerten.
Habár Gryllus Dániel és testvére, Gryllus Vilmos nevét a legtöbben a Kaláka együtteshez és a megzenésített versekhez kötik, a testvérek az egyházzenében is jelentőset alkottak, ráadásul sok szálon kötődnek a protestantizmushoz. – Az egyik első tematikus lemezem a Tizenöt zsoltár címet viseli. Én inkább bibliai tárgyúnak nevezem egyházi helyett, de most, hogy a rajta szereplő dalok közül három is – a gyűjteményben a 776., 780. és 808. sorszámú – bekerült az új református énekeskönyvbe, már nevezhetjük egyházinak is őket – mondja Gryllus Dániel.
Kedves Olvasó!
A teljes cikk elolvasásához előfizetéssel kell rendelkeznie! Kérjük tekintse meg ajánlatunkat!