Reformátusok Lapja

Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Steinbach József református lelkipásztor, a Magyarországi Református Egyház Dunántúli Egyházkerületének püspöke osztja meg velünk gondolatait.

Az Önkéntes Diakóniai Év várja azokat a fiatalokat, akik szeretetszolgálati és oktatási intézményekben, gyülekezetekben, missziós programokban vállalnának tíz-tizenkét hónapig önkéntességet valamely európai országban. Závodi Emese programvezetőt kérdeztük.

Az ország a forradalom két hetét leszámítva nem lett szabad, de ebben a néhány hétben a magyar társadalom mégis megtapasztalt valamit: a megújulás lehetőségét és valóságát. Megdöbbentő, de nyolc év elegendőnek bizonyult, hogy az úgynevezett hosszú ötvenes évek alatt az egyház úgy vágyjon a megújulásra, mint éhező ember egy falat kenyérre.

Az ország egyik legmodernebb tanintézménye lett a tavaly felépült fehérgyarmati Kölcsey Ferenc Református Általános Iskola. A gyerekek szellemi fejlődése mellett testi egészségére is nagy gondot fordítanak. – A szatmári térségben egyre többen ismerik fel: nem mindegy, a gyerekük honnan indul, milyen képzést kap, mennyire stabil a tudása, s hogyan lehet arra alapozni – mondja Szarkáné Balogh Katalin intézményvezető.

Azt is szokták mondani, hogy minden szenvedés közelebb visz Istenhez. Ez valóban így van, de én inkább úgy fogalmaznék: szenvedéseink értelmetlenek, ha nem Istenhez kapcsolnak bennünket, és ha nem segítenek meglátni, ahogyan Isten hozzánk lép a nyomorúságban – mutat rá Gacsályi Gábor lelkipásztor.

Gyászjelentéseken gyakran olvassuk és temetési igehirdetéseken halljuk: „Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam”. Az apostol intése erre biztat: „Harcold meg a hit nemes harcát, ragadd meg az örök életet, amelyre elhívattál”. Máshol is többször buzdít arra, hogy küzdjünk, de arra figyelmeztet: nem mindegy, hogyan.

Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás.Most az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.

A Biblia közös olvasása Isten üzenetének mélyebb megértését segíti, közösségi élményt is nyújt, erősítve a hívők kapcsolatát. Az együtt töltött időt gazdagítják azok az elmélkedések, amelyek közös gondolkodásra és párbeszédre ösztönöznek. A heti bibliai szakaszhoz Győri István írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást ad a szöveg jobb értéséhez.

„…hirdesd az igét, állj elő vele, akár alkalmas, akár alkalmatlan az idő, feddj, ints, biztass teljes türelemmel és tanítással.” Tizennyolc évesen ez az Ige hozta a fordulópontot az életemben. Egyszer s mindenkorra megmondta az Örökkévaló, hogy lelkésznek szán, és ebben soha nem inogtam meg – vallja P. Tóth Béla református lelkipásztor, pszichológus. A közelmúltban kötetbe foglalta válogatott igehirdetéseit.

Évekig kegyelmi állapotban léteztünk, a sok-sok temetést kiegyenlítették a születések. Most azonban egyre nehezebb pótolni a meghatározó személyeket. Itt is, ott is üres marad egy-egy hely, amelyiknek korábban állandó gazdája volt. Ezzel párhuzamosan a közösségi életünkből is eltávozik valaki. Kiürülnek a házak, idegenek jönnek, átalakul a település összetétele. Minden változik.

„Vagy nyereség, avagy veszteség, de róla megemlékezni gyönyörűség” – írta Tinódi Sebestyén 1554-ben megjelent Krónikája ajánlásában a magyar vitézek tetteiről. Emlékezni elődeinkre öröm és egyúttal kötelesség, még akkor is, ha a múlt nemcsak örömet és nyereséget, hanem sok fájdalmat, szenvedést, veszteséget is hordoz. Múltunk egésze a miénk, s lehet, hogy nem mindenben lehetünk büszkék eleink tetteire, de meg- és kitagadni nem lehet őket.

Az új énekeskönyv bemutatóján az egyházzenében is alkotó előadóművészek is fellépnek: a Gryllus fivérek, Sebestyén Márta és Molnár Ferenc „Caramel” hangja is felcsendül. – Ritka egyházzenei és templomi alkalom ez. S hogy ezt az új énekeskönyv megszületésének köszönhetjük, külön öröm számomra – mondja Gryllus Dániel zenész.

Mozgalmas negyedszázad áll a Károli-egyetem Német Nyelv és Irodalom Tanszéke mögött. Az időszakos bizonytalanságokkal kezdődő, majd az akkreditációt, a hazai és nemzetközi elismertséget kivívó tanszék hírnevét elsősorban kiváló munkatársainak köszönheti, akik mindig jó érzékkel alakították szakmai tevékenységüket a tudomány és a felsőoktatás új igényeihez.

Avi mélyen elgondolkodott. Ezek szerint nemcsak Jésuának, hanem Simonnak is sikerült a vízen járnia. Igaz, hogy amikor a hullámokra nézett, süllyedni kezdett, de akkor is. Hátha neki is sikerülne! A gondolat szöget ütött a fejébe. Közel volt a tengerpart, ismerte minden zegzugát. Nem volt nehéz olyan helyet találni, ahol ő is kipróbálhatja a vízen járást. De hiába. Nem sikerült. Csak a ruhája lett csuromvíz, meg jól összesározta magát.

– Kolozsváron a Képzőművészeti és Formatervezési Egyetem textil szakán tanultam, és művészettörténetet is hallgattam. Egyszer a Maros megyei Sáromberkén foglalkoztam a gyülekezet textíliáival, ez indította el a folyamatot. Buzogány Dezső professzor vezetésével írtam a doktori dolgozatom a Küküllői Egyházmegye gyülekezeteinek textilhagyatékáról.