Oázis a nyolcadik kerületben
Rengeteget harcolt a lelkésznők jogaiért, de soha nem volt feminista. Az első budapesti női lelkész, aki megszerezte a palástjogot. Karsay Eszter a református egyház két meghatározó lelkipásztora, Gyökössy Endre és Farkas József örökségét vitte tovább lelkészi szolgálatában. Olyan nyolcadik kerületi gyülekezetet vezet, amelynek sosem volt temploma, mégsem cserélne senkivel. Bátor, nyitott, együttérző asszony portréja.
A szobájában beszélgetünk, ahol lelkigondozni is szokott. Mit lehet kezdeni a számtalan emberi történettel, amit meghallgatott?
Sokat tanulok belőlük, tapasztalatot és életbölcsességet adnak. A történetek megtermékenyítik az írásaimat és az igehirdetéseimet is. Az empátia lényege, hogy belebújok a másik ember bőrébe, együttérzek vele, de közben nem veszítem el önmagam.
A nagyapja gyalog jött haza a szibériai hadifogságból. Előfordult, amikor úgy érezte, hogy szüksége van az ősöktől örökölt erőre?
Ötvenéves korom környékén volt az életemnek egy megrázó szakasza, és akkor fedeztem fel újra a nagyapám történetét. Az édesanyám váratlan halála miatti gyász, az életközepi válság és a válásom egyszerre szakadt a nyakamba. A veszteség és az elbizonytalanodás olyan mélyre sodort, hogy azt éreztem, már az is meghaladja az erőmet, hogy az adott napot túléljem. Elvesztettem, ami értéket és tartást jelentett számomra. Attól tartottam, hogy el kell hagynom a lelkészi szolgálatot, hiszen elváltként nem tudok többé jegyeseket esküvőre felkészíteni, hitelesen prédikálni.
Kedves Olvasó!
A teljes cikk elolvasásához előfizetéssel kell rendelkeznie! Kérjük tekintse meg ajánlatunkat!