Reformátusok Lapja

Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és - értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Lányi Gábor református lelkipásztor, teológus, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara Egyháztörténeti Tanszékének docense osztja meg velünk gondolatait.

Fontos saját szavakkal imádkozni, de jó visszatérni a miatyánkhoz, amely origója az imáinknak, nem véletlenül van benne minden istentiszteleti rendtartásban – emlékeztet Gulyás Dóra, a református egyház Ifjúsági Osztályának vezetőhelyettese. Arról is beszélgettünk vele, miért lényeges a közös imádság.

Az üdvösséget szolgálja a nehézség, a próba, az önmagunkban való elbizonytalanodás és a rendszerek összeomlása. Ez mind arra mutat, hogy nincs itt maradandó városunk. Isten a mennyek országát készítette a benne hívők számára. A földi, úgynevezett biztos pontok ilyenkor tűnnek el többségében. Végül marad az egyház, a közösség, amelyek imádkozó, igazi baráti kapcsolatok – írja Zán Fábián Sándor kárpátaljai református püspök.

Itt szolgálunk egy szervezet tagjaiként, szeretnénk hűségesek lenni. Mindennap halljuk a fegyverropogást, ha kell, lemegyünk a pincébe, amelyet óvóhelyként használunk, hisszük, Isten megőriz minket. Online tartunk istentiszteletet, a lelkészünk biztat, legyünk bátrak, ne essünk pánikba, hiszen Isten most is Úr – mondja egy ukrán beszélgetőtárs, egy keresztyén szervezet munkatársa.

Isten csodája, hogy megkapjuk a fizetésünket. Rohanok a benzinkútra, hogy üzemanyaghoz jussak. Örvendek, hogy csak hetvenen sorakoztak előttem, járhattam volna sokkal rosszabbul. Kapok még benzint. Az utcán kétségbeesett, szomorú emberek húzzák maguk után életük darabjait bőröndökbe zárva. Félelem sugárzik a szemekből. Sokan ismernek, összeszedem magam, és mindenkire hatalmas mosollyal köszönök.

Bemutatjuk egyházunk szolgálatvezetőit (2.)

Minden lelkésznek és minden gyülekezetnek a maga életközegére vonatkoztatottan kell kidolgoznia a maga kibontakozási tervét. Mert hiszem, Istennek minden gyülekezetre van jó terve, amely akkor fog működésbe lépni, ha abban mi is, akikre ezt bízta, cselekvő részesek leszünk – vallja Hajdú Zoltán Levente, a Magyarországi Református Egyház Missziói Szolgálatának szakmai vezetője.

... és a kapcsolati kulturálatlanság, a közöny és a passzivitás nem büntetendő kategóriák. A figyelmetlenség, a csöndes elvárások és sértődés vagy elzárkózás, a magányos kétségbeesés vagy az önbizalom hiányára hivatkozás, a kisebbrendűségi érzés, a passzív-agresszió vagy a cinizmus és a gúny, mindezek nem könnyen tetten érhető bűnök, amelyekkel zsaroljuk egymást.

Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Most az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.

A Biblia közös olvasása nemcsak Isten üzenetének mélyebb megértését segíti elő, hanem közösségi élményt is nyújt, amely megerősíti a hívők közötti kapcsolatot. Az együtt töltött időt gazdagítják a közös gondolkodásra és párbeszédre ösztönző elmélkedések. Az e heti bibliai szakaszhoz kapcsolódóan Szetey Szabolcs írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást nyújt a szöveg jobb értéséhez.

Elsősorban a közvetítő szándékával próbáltam végezni a tudományos munkámat, megmutatni térségünk értékeit, nem utolsósorban azért, mert egymásra vagyunk utalva. Mindig arra kerestem a választ, vajon van-e, és milyen az európai kultúrának a közép-európai változata, mi segítheti elő térségünkben a kölcsönös megértést – tudatja Kiss Gy. Csaba Széchenyi-díjas művelődéstörténész.

Ebben az időszakban mi, reformátusok is sok lelki áldást nyerhetünk, noha a böjt nem központi része a református kegyességnek. Kálvin szerint is helye van a böjtnek, nálunk is, bár „alsóbb rangú segédeszközként”. A normális keresztyén életben pusztán a lelki böjt is segít abban, hogy Istennek tetsző életet éljünk.

Bölcs és rövid intelem. Ezt hivatást töltik be a kórházlelkészek, illetve, a könnyebb esetekben, a betegeket otthon ápolók. A gyógyszerek mellett a beszélgetésnek fontos szerepe van a felépülésben. Testünk és lelkünk egyidejű gyógyítását nálunk éppen Pápai Páriz Ferenc kezdeményezte.

Hol van a helyünk a szakrális térben, annak művészi újragondolásaiban? Válaszként Velényi Rudolf festőművész a Nagytemplom mai és egykori metszetlátképével visszautal Debrecen egész történelmére, és azt is üzeni az Úrtól tanult imádság régi-nyomtatványos szövegidézetével, hogy helyünket az Isten és ember közötti kommunikációban találjuk meg.

A lelkigondozás a szolgálatom meghatározó része. Szem előtt tartom, amit Gyökössy Endre mondott: befogadok és meghallgatok mindenkit, de ez nem jelenti azt, hogy egyet is értek vele – tudatja Karsay Eszter református lelkipásztor, az első budapesti női lelkész, aki megszerezte a palástjogot.

A XVIII. századi tudós, költő Kalmár György szép kifejezésével „drágakőnél gyönyörűbb” édes anyanyelvünket gyakran keseríti pontatlan, félreérthető fogalmazás, idegenszerűség, stílustalanság. A beszéd, az írás szürkül, gondot okoz a megfelelő szó meglelése. Anyanyelvi kapuőr rovatunkban Arany Lajos óvja-védi közös kincsünket.

Ha az állatok beszélni tudnának, biztosan elmondanák kölykeiknek és fiókáiknak azokat a bibliai történeteket, melyekben őseik szerepelnek.

– Hát, bizony jobb félni, mint megijedni. Mert az az igazság, hogy amíg világ a világ, a kecskegidáknak sok ellenségük lesz.

Séfként nem tudom kiiktatni a húsos ételeket, hiszen tálalás előtt meg kell kóstolnom a főztömet. A böjt megszentelődésünk egyik útja, számomra felkészülési időszak, nem önsanyargatás. Nem az evésben, hanem a médiafogyasztásban szoktam visszafogni magam, cselekedetekkel böjtölök – tudatja Csomós András, az Ízzel-lélekkel rovatunk séfje.

– Elengedhetetlen, hogy a hívő testvérek, illetve akik még nem járnak hitben, de a gyülekezettel egyre közelebbi kapcsolatba kerülnek, érezzék, jó az Úr Jézus jelenléte a szeretetközösségben. Újra és újra el kell mondanunk ugyanazt az üzenetet, hiszen mindig van új nemzedék a gyülekezetben, és ők az örömhírt most hallhatják.

Lelkészi szolgálatunk célját így érdemes felfogni: elérni, hogy minden hívő részesüljön a mennyei kincsekben, illetve sáfárkodjon ezekkel. Hitvallásunk a „szentek közössége” kifejezéssel adja vissza ezt a gondolatot. Ezen manapság sokszor csak a gyülekezeti közösséget értjük, de eredeti értelme sokkal gazdagabb: a szent dolgokban való részesedés.