Mit használ a cenzúra?
Paul Coleman az ADF International ügyvezető igazgatójaként dolgozik a szervezet bécsi székhelyén. Legfőbb területének a szólásszabadság védelmét tekinti. Szervezetének jelentős szerepe van Paivi Räsänen finn képviselő és Juhana Pohjola, a Finn Evangélikus Missziós Egyházmegye püspökének perében. Meggyőződése, hogy a szólásszabadság még soha nem volt annyira össztűz alatt, mint éppen napjainkban.
A jogtanácsos egy közelmúltban adott interjúban arra a kérdésre, hogy miért kellene a modern Európának aggódnia a szólásszabadság miatt, azt válaszolta, hogy a szólásszabadság minden valóban szabad és demokratikus társadalom alapköve, amely nélkül nem lehet valódi vita a polgárok között, vita nélkül nincs demokrácia. Hitler 1933-as hatalomátvételekor például az első „szükségrendelet” a szólásszabadság korlátozása volt.
VISSZATEKINTÉS
Ahhoz, hogy megértsük a jelenlegi európai helyzetet, vissza kell tekintenünk a múlt század közepére. A második világháború után a nemzetközi közösség összefogott, és létrehozta az Egyesült Nemzetek Szervezetét. Az újonnan megalakult testület tagállamai ezután kidolgozták és elfogadták az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát (1948), amely nem kötelező erejű, de alapvető fontosságú. Ezenkívül megalkottak egy sor kötelező érvényű emberi jogi szerződést is.
Kedves Olvasó!
A teljes cikk elolvasásához előfizetéssel kell rendelkeznie! Kérjük tekintse meg ajánlatunkat!