Reformátusok Lapja

Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Vladár Gábor református lelkipásztor, a Magyarországi Református Egyház Doktorok Kollégiumának elnöke osztja meg velünk gondolatait.

Három kiemelt ünnepe van Izráelnek, a páska, a hetek és a lombsátrak ünnepe. Ezeket nem lehetett otthon köszönteni, Dávid városába kellett zarándokolni. A kovásztalan kenyerek eseménye sok százezres tömeget is vonzott. Lázár feltámasztásának híre mindenkire hatással volt – sorolja Molnár Ambrus balassagyarmati lelkipásztor.

Mi, reformátusok is odaülünk Krisztus lábaihoz, hogy őt hallgassuk, tőle tanuljunk. Oda ülünk, ahol az ő tanítása, a keresztről szóló beszéd felhangzik az igehirdetésekben. Oda gyűlünk, ahol imádságban segítségül hívjuk üdvözítőnket, feltámadáshimnuszokat éneklünk, és az Úr halálának jegyeit kapjuk az Úr asztalánál. A legjobb helyen leszünk, és nem azzal leszünk tele, amit mi adunk vagy teszünk, hanem azzal, amit Jézus Krisztus tett értünk a kereszten, mentő szeretetéből.

A Helsinki Kerületi Bíróság egyhangúlag elutasította a Päivi Räsänen parlamenti képviselő és Juhana Pohjola, a Finn Evangélikus Missziós Egyházmegye püspöke elleni vádakat. A pert óriási nemzetközi érdeklődés övezte, hiszen nyilvánvaló volt: ha Finnországban – amely a harmadik a véleménynyilvánítás szabadsága nemzetközi rangsorában –, megtörténhet annak megkérdőjelezése, akkor bármely más országban is megeshet.

Paul Coleman jogtanácsos Cenzúrázva című könyvében ötven esetet gyűjtött össze a „gyűlöletbeszéddel kapcsolatban”. Arra a következtetésre jutott: az ezzel kapcsolatos törvények a gyakorlatban nem működnek. A gyűlöletbeszéd fogalma rendkívül képlékeny, szinte bármilyen beszédre és helyzetre alkalmazható: egy lelkész prédikációjára, egy tüntető táblájára, egy magánbeszélgetésre – nincsenek érzékelhető határok.

A stílustalanságnak, az ízléstelenségnek ma már nincs határa. Régóta emlegetem, hogy szeretnék néhány „új” szót elterjeszteni: Jó reggelt kívánok! Jó napot kívánok! Köszönöm szépen! Bocsánatot kérek! Ma már csak „viszlát” van és „viszhall”, „jó reggelt” és „köszi” – mondja Kerekes Barnabás, a Baár–Madas Református Gimnázium tanára, a Kazinczy-díj Alapítvány elnökhelyettese, az Anyanyelvápolók Szövetségének alelnöke.

Jézus is kifejezett érzelmeket. Indulatokat is mutatott, meglepő kifakadást, amikor például a megdicsőülés hegyéről visszatérve ott találta tehetetlen tanítványait egy beteg, holdkóros fiúval és apjával. Hallva a vitát, hogy nem tudták meggyógyítani, azt mondta: „Ó, hitetlen és elfajult nemzedék, meddig leszek még veletek? Meddig szenvedlek még titeket?”

Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Most az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.

A Biblia közös olvasása nemcsak Isten üzenetének mélyebb megértését segíti elő, hanem közösségi élményt is nyújt, amely megerősíti a hívők közötti kapcsolatot. Az együtt töltött időt gazdagítják a közös gondolkodásra és párbeszédre ösztönző elmélkedések. Az e heti bibliai szakaszhoz kapcsolódóan Pap Ferenc írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást nyújt a szöveg jobb értéséhez.

Nem csak mi mondjuk a Bibliáról, hogy Istentől származó kijelentés, maga a Biblia is így nyilatkozik önmagáról. A vonatkozó igeversek közül most csupán azt a kettőt vesszük górcső alá, amelyek az Istentől való származás megvallása mellett a hogyan kérdésére is választ adnak, más szóval bemutatják a bibliai iratok előállásának általános forgatókönyvét.

Úgy vélem, a bátor ember is fél, a teljesen félelemmentes ember inkább vakmerő, senkitől se félve nekimegy a világnak, nem számol cselekedetei következményeivel. Ám sok esetben azt gondoljuk, a félelem a bátorság hiányát is jelenti. Ez nem igaz. A bátor ember is félhet, de őt ez nem akadályozza a cselekedeteiben – állítja Gogola István pszichológus, presbiter.

Áldott evangelizációk, csendesnapok alkalmain őt is élő hitre hívta Ura. Örvendetes pillanat volt a megtérése. Rádöbbent, a gyermekkortól tartó hűsége a Gondviselő Istenbe vetett hitig elsegítette, de még nem ismerte az üdvözítő hitet. Gyermeki örömmel ragadta meg a felismert kincset. Megvallotta bűneit, bűnbocsánatnyeréssel a múltja rendeződött, a jövőjét Megváltója kezébe tette.

Azokban az országokban, ahol nagy teret kapott a kultúrában és az oktatásban a gender alapú érzékenyítés, drasztikusan nő a transznemű, illetve a gender-nonkonform fiatalok száma. Nem lehet véletlen, hogy ott, ahol féken tudják tartani az LMBTQ-lobbitevékenységet és gátolják a fiatalkori, akár iskolákban történő érzékenyítést, nem tapasztalható a nyugati országokhoz hasonló tömeges előfordulási arány.

Az úgynevezett „keresztyén gyermekirodalom” igen sok műfajra oszlik. A gyereknek mindig a legjobbat kell adnunk, akár ismeretterjesztő művekről, akár bibliai adaptációkról vagy tanmesékről beszélünk. A biblikus művek esetén is magas irodalmi nívón kell írni a gyerekeknek, hogy a mű megszólítsa őket – vallja Miklya Luzsányi Mónika író.

Azt szokták mondani tréfásan: nincs régebbi dolog, mint a tegnapi újság. Azonban a régi újságok, különösen a református sajtóorgánumok, kiadványok számos olyan gondolatot tartalmaznak, amelyek ma is érvényesek, tanulságosak és jövőbe mutatók. E rovatban ilyen időtálló elmélkedésekből idézünk. Ezzel a régi értékeket őrizzük, és a hagyományokat ápoljuk.

Ha az állatok beszélni tudnának, biztosan elmondanák kölykeiknek és fiókáiknak azokat a történeteket a Bibliából, amelyekben őseik szerepelnek.

Hangosan kiáltoztak és örvendeztek. Áldott a király, aki az Úr nevében jön! Aki szamárháton vonul be Jeruzsálembe.

Lelkészszentelő istentisztelet nyitotta a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Zsinata ülését. A Pálóczi Czinke István-díjat Berkesi Sándor karnagy vehette át.

– Derűvel és hálával tekintek az eltelt időkre, mert nincs miért keseregni, egyébként sincs sok értelme a kesergésnek. Nem fogom azt mondani, hogy mivel nyugdíjas vagyok, már nem szolgálok – a nyugdíj csak a törvény szerinti állapot lesz majd nemsokára, de a szolgálatból nem megyek nyugdíjba, örülök, ha hívnak helyettesíteni.