János apostol az első levelét végtelenül csodálatos és hatalmas bejelentéssel kezdi. Megjelent az élet! Egyre többet hallom kislányok Zoé nevét. Abból a görög szóból ered, amely itt is szerepel: élet. Több szó is van erre Bibliánkban, és a másikat is használjuk: biosz. Ennek sok formájával találkozunk a nyelvünkben. Nem mindegy, hogy valaki csak biológiai életet él, vagy teljes életet. Mindenki kapja Istentől a biológiai életét, amikor megszületik a földre. De csak ennyi az élet? Az evés, ivás, munka, testi szükségletek ellátása, mindez 70-80 esztendőn keresztül? Van ennél több! János és a többi tanítvány is csak akkor ismerte fel, amikor megismerte Jézus Krisztust. Maguktól nem láttak túl a láthatón! Mindig érezték ők is, ahogy mi is és mindenki, hogy többre vágyunk! Szeretnénk valami teljesebbet megismerni. De magunktól nem találjuk sem az ajtót, sem a zárat. Ahogyan Michel Quoist fogalmaz: „Tudom, hogy létezik az öröm: láttam felragyogni mások arcán. Tudom, hogy csillog a fény: láttam felcsillanni mások szemében. De még nem szabadulhatok, Uram, mert szeretem, s egyben gyűlölöm börtönömet. Mert önmagam börtöne vagyok.” Jézus Krisztusban pedig megjelent és megnyílt a teljes Élet!

Józs 15.

241. dicséret

Isten az, aki szavával teremti meg a világosságot. Korábban minden kietlen és puszta volt. Ő az, aki az égő csipkebokorban megszólítja Mózest. Aki tűzoszlop által vezeti a népét éjszaka. Amikor Ezékielt elhívja az Úr, a trónust – úgy látja – fényözön veszi körül. Betlehem mezején, éjszaka, Jézus Krisztus születésekor körülragyogta a pásztorokat az Úr dicsősége. Ruhája olyan tündöklő volt a megdicsőülés hegyén, amilyet ruhafestő nem tud fehéríteni. Amikor Pál apostol találkozott Jézus Krisztussal, ,hirtelen mennyei fény ragyogott fel körülötte" János látomásban látja Jézus Krisztust – A jelenések könyve szerint –, tekintete pedig olyan volt, „mint amikor a nap teljes erejében ragyog”. Mindez hitvallás Urunk dicsőségéről, szentségéről, hatalmáról, tisztaságáról, erejéről. A sötétség számunkra a bűn jelképe, meg sem közelíti a Szentháromság Istent. Lényeges mindezt tudatosítanunk ma is magunkban! Elsősorban azért, hogy dicsőítsük őt, akinek a világossága a legteljesebb, legnagyobb. Másrészt nehogy megkísértsen minket az a gondolat, hogy Isten rosszul tesz valamit, vagy rosszul dönt valamiben. Sok nehézségen, próbán megyünk keresztül. Azonban ezek vajon a bűn jelenlétének következményei, vagy annak az Istennek tulajdonítjuk, akiben nincs sötétség?

Józs 16.

152. dicséret

Parancsolatok. Mennyire idegen, távoli, esetleg ingerlő számunkra ez a szó? Valami, amit meg kell tartani? Amit megkövetel Isten? Ami olyan nehéz? Pedig Urunk nagyon részletesen ír a törvényekről, rendelkezésekről, végzésekről például Mózes 2. és 5. könyvében. A hegyi beszédben is tanít róluk Jézus Krisztus. Mit gondolunk? Lehetséges megtartani? Mennyire más, ha úgy gondolunk a parancsolataira, mint az Igéjére, a tanítására, szavára! Amellyel bennünket a helyes úton vezet. Az igaz ösvényre tanít. Korlátok, amelyek megóvnak a szakadéktól. Sötét úton világító lámpások. A sokszor viharos, veszélyes tengeren világítótornyok, amelyekhez igazodhatunk. Akik megtartják, azoknak életét megmenti a parancsolat, Isten Igéje. Mindezt azonban még úgy is fontos átgondolni, hogy csakis az Isten iránti szeretet lehet a helyes motivációnk a parancsolatok megtartására. Ha azért akarom megtartani, mert meg kell, akkor hamar elnehezül a szívem, kényszerré válik. Azért tarthatom meg, mert szeretem az Uramat. Ő a legteljesebben szeretett engem, így én is viszontszerethetem. Örömmel engedek neki, mert aki szeret engem, tudom, jót akar nekem. Szeretem, ezért szeretnék neki ezzel örömöt szerezni. Szeresd Istenedet!

Józs 17.

237. dicséret

Kilencvenéves volt presbiterünk ügyét intéztem, felvették az idősek otthonába. Huszonöt éve ismerem. Első ránézésre komoly embernek tűnt. Jobban megismerve morcosnak, mérgesnek. Ha valaki megkérdezte volna, van-e családja, azt mondta volna, nincs. Én is így tudtam éveken keresztül. Most, amikor már hosszabb ideje kórházban feküdt, és bekerülhet az otthonba, felkeresett a lánya. Kiderült, van lánya, fia, és nekik is gyermekeik. Az unokáját pici korában látta utoljára. Azóta felnőtt. A lánya egyszer csak azt érezte, ugyan elutasította apukája minden közeledését az elmúlt huszonöt évben, nem válaszolt a leveleire, most mégis el kell indulnia, meg kell keresnie. Éppen jókor jött, hogy a nehezedő időkben édesapja mellé álljon. Még van lehetőség kibékülni, a lelket megtisztítani a bocsánatadás és a bocsánatkérés által. Még van lehetőség letenni a terheket, hogy megszabadulva lehessen megállni az igaz bíró előtt. Mennyi örömtől megfosztja magát az az ember, aki haragot tart, gyűlölködik, akár éveken keresztül! A világosság be akar ragyogni a szívünkbe, és kitakarítani onnan a neheztelést, gyűlölködést! Járjunk a világosságban!

Józs 18.

273. dicséret

A mai szakasz a növekedésről és a kísértés elleni harcról szól. Olyan jó, hogy lehet Isten gyermekévé lenni, megismerve és befogadva Jézus Krisztust. A benne való hitben pedig lehet növekedni. Ifjúvá és érett hívővé válni. Mindeközben támadások, kísértések között vagyunk. Van valaki, aki nem szeretné, hogy növekedjünk. Ehhez mindent bevet: a világ csábítását, a test és a szem kívánságát, a vagyon rabságát. Hogyan lehet ekkora vonzásban megállni, és még növekedni is? A szakasz közepén van a kiemelt mondat, mintha a szíve volna. Isten Igéje, a Biblia a kulcs. Aki ismeri, megérti és benne marad, az tud győzni. Mint amikor, a görög mitológia szerint, Orpheusz a lantjátékával túlzengi a csábító szirének énekét. Mennyire erős a mi szívünkben az Isten beszéde? Ha elolvasom, mennyi ideig marad meg? És ha el tudom is mondani, vajon megértettem-e? Nem véletlenül tanítanak a gyermekeknek aranymondásokat. Bárcsak mindenki magával vinné az ifjú- és felnőttkorába is ezt a jó szokást! Ha ezt tesszük, még jobban megmarad bennünk az Ige, és közben olyan kincseket, lelki vitaminokat gyűjtünk, amelyek győzelmet adnak. Milyen tárház él bennünk a Bibliából?

Józs 19.

77. zsoltár

Végtelen szomorú, fájdalmas ténymegállapítás. Az utolsó idők jele. Közöttünk vannak. Hatni akarnak ránk, és tönkreteszik a világot. Úgy készít erre az apostol, akit Isten Lelke ihletett, mint amikor Jézus Krisztus beszélt a szenvedéseiről a tanítványainak. Vigyázzatok! Nehogy megzavarjon benneteket, és elvigyen a világosságtól! Hiszen ők is közel voltak az Úr gyülekezetéhez. Ott indultak el, de nem maradtak meg. A legfontosabb ismertetőjel: tagadják, hogy Jézus az Isten Fia, Krisztus a Megváltó, Szabadító. Ha pedig őt tagadják, akkor az Atyát is, a Fiú munkáját és a Szentlelket is. Sokan vannak. Mi azonban megmaradhatunk! Nem kell félnünk. Ha Isten beszéde gyümölcsöt terem bennünk, az megtart minket. De én az Urat várom! Ha a többség visszafordulna, akkor is Megváltó Krisztusommal megyek! Az ő győzelme végérvényes és elvehetetlen a Golgotán, és a feltámadása által. Nincs ennél biztosabb út. Van, ami megtart. Van, aki győzött. És az ő ígéretére lehet építeni. Márpedig ő velünk van „minden napon a világ végezetéig” (Mt 28,20). És „aki mindvégig kitart, az üdvözül” (Mk 13,13).

Józs 20.

509. dicséret

Erősítsük a lelkünkben ma is ezt a nagy ajándékunkat! A Krisztusban hívő ember felkent a benne való hit, a Szentlélek által. Hitvallásunk így fogalmaz: „Miért hívnak téged Krisztusról keresztyénnek? Azért, mert hit által Krisztusnak tagja, és így az ő felkenetésének részese vagyok, avégre, hogy nevéről én is vallást tegyek, magamat élő hálaáldozatként neki adjam, s a bűn és ördög ellen ez életben szabad lelkiismerettel harcoljak, és azután ővele együtt minden teremtmény felett örökké uralkodjam.” (Heidelbergi Káté, 32. kérdés-felelet) E feleletben elsősorban a felkenetés célja fogalmazódik meg. A mai Igében pedig a felkenetés ajándéka hangsúlyos. Az Ószövetségben papok, próféták, királyok kapták, és a templom szent eszközei. Te is kaptad, ha Krisztusban hiszel! Ez a kiválasztás, az elhívás, az elpecsételés olaja. Megtanít bennünket mindenre, és vezet a keskeny úton. Olyan belső pecsét, amelybe szilárdan kapaszkodhatunk. És ha kívülről nagy a vihar vagy a támadás, akkor is meg tudunk maradni a hitben. A megkenetés olaját nem veheti el senki. Így abban sem ingathat meg, hogy meg tudsz maradni az igazságban! Hagyatkozzunk Isten Lelkére, és legyen teljes bizalmunk benne!

Józs 21.

103. zsoltár