Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Somogyiné Ficsor Krisztina református lelkipásztor osztja meg velünk gondolatait.
– Van olyan olvasói réteg is, amely a nemzettudata vagy keresztyén kulturális tudata révén talál el hozzánk – jelzi Fodor Csaba. A Kálvin Kiadó terjesztési vezetőjével a könyvhét alkalmán beszélgettünk.
Mert jó, ha van kerete az évnek. S milyen jó, hogy a református iskolák évnyitóját többnyire templomban tartják, Isten segítségül hívásával kezdődik a tanítás, és hálaadással, a jutalmak kiosztásával ér véget, Krisztus éltető ereje adja a lezárás lényegét.
Newbigintől megtanultam, hogy a misszió Istené. Az Isten Lelke kelti életre Krisztus evangéliumát – mondja Michael W. Goheen kanadai református missziológus, professzor, aki több évig tanította lelkészeink egy csoportját a misszió jelentőségére és XXI. századi szerepére.
A lángok martalékává vált egy református család háza Tiszatelken. A tűz nem követelt emberéletet, azonban az anyagi kár tetemes. A család az udvaron álló garázsba költözött. – Három éve gyönyörűen felújítottuk a házat, most pedig minden megsemmisült, amiért dolgoztunk – panaszkodott megindultan a károsult.
Az első állandó – méghozzá a közönséget huszonegyedik századunkhoz illően megmozgató, interaktív –, Csokonai Vitéz Mihály életét és munkásságát bemutatókiállítás, 2021. január 22-én nyílt meg Csurgón, Legalább álmodj velem címmel, egy horvát–magyar régiós pályázatnak köszönhetően.
... a jelenben! Mert kétszer vétünk az idő ellen: először idejekorán akarunk valamit megtenni vagy átélni, és siettetjük az időt, sürgetjük a folyamatokat türelmetlenül, hogy lássuk minél előbb a munkánk és erőfeszítéseink eredményét. Sokszor nem tudjuk kivárni a megfelelő alkalmat. A másik bajunk viszont, hogy túl későn ébredünk fel. Lett volna lehetőségünk valamire, de nem tettük meg.
Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Most az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.
A Biblia közös olvasása Isten üzenetének nemcsak mélyebb megértését segíti elő, hanem közösségi élményt is nyújt, amely megerősíti a hívők közötti kapcsolatot. A heti bibliai szakaszhoz Pap Ferenc írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást ad a szöveg jobb értéséhez.
A teológia görög eredetű összetett szó (theosz=Isten, logosz=beszélni, mondani). Tükörfordításban az Istenről való beszédet jelenti. Általános értelemben minden vallási rendszernek megvan a maga teológiája. Ezért egészen pontosan most a keresztyén teológia értelméről szólunk.
A református kultúra felmutatására életre hívott rendezvényt, a XVII. Református Zenei Fesztivált (RZF) ebben az évben a Református Közéleti és Kulturális Alapítvány szervezte. Zila Gábor titkárságvezető azt mondja a rendezvényről, hogy híd lehet a hívő reformátusok és azok között, akik maguktól nem térnének be a templomba.
Ha úrasztala lennék, fürkészném az arcokat és szíveket, hogy a sok mostani fogadalom kit hogyan érint meg. Kit tüzel és buzdít egy „ígérem és fogadom”, és kinek a vállát fogja bűntudattal és mulasztások terhével nyomni. Kinek pedig csak halvány emlék, kérdőjelekkel: vajon tényleg járt már itt, vagy csak álmodta? Miket kellett akkor mondani?
Bármilyen alkotás éppúgy megkötöz a maga fegyelmezettsége révén, mint az ember más közösségi megnyilvánulásai. Az nem művészet, ha valaki kiáll, és fél órán keresztül ordít. De a jó helyen, jó pillanatban időzített kiáltás katartikus lehet. Az sem művészet, ha az ember csak hallgat. De a szöveg közötti csend olykor megfizethetetlenül nagy alkotássá válik.
– A budafoki református gyülekezetben – és máshonnan is – hallottam, milyen nehéz az ismerkedés, ami szerintem is nagy probléma. Ezért találtam ki 2019 nyarán a Keresztyén randit, az első alkalmat még júniusban meg is tartottuk – emlékezik vissza Pető Richárd, a párkereső est ötletgazdája.
A szerelem azt jelenti, fontosabbá válik a mi az énnél, önzetlenül teszek valamit a másikért. Szerintem a „boldogan éltek, míg meg nem haltak” után következik az igazi szerelem. Ha a szenvedély nem halványulna el, nem lennénk képesek dolgozni, a párunkon kívül másra is összpontosítani, gyerekeket nevelni – magyarázza Kádár Annamária egyetemi docens, pszichológus.
Azt szokták mondani tréfásan: nincs régebbi dolog, mint a tegnapi újság. Azonban a régi újságok, különösen a református sajtóorgánumok, kiadványok számos olyan gondolatot tartalmaznak, amelyek ma is érvényesek, tanulságosak és jövőbe mutatók. E rovatban ilyen időtálló elmélkedésekből idézünk. Ezzel a régi értékeket őrizzük, és a hagyományokat ápoljuk.
– Először anyám ölében ülve hallgattam Isten Igéjét, később gyermek-istentiszteletre jártam, majd a serdülők körébe. Az 1956-os forradalom alatt egy idős presbiter esténként összegyűjtött minket imaközösségre, bibliaolvasásra. Alagsori lakásukban elmondtam az Úr Jézusnak, szeretnék hozzá tartozni.
Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Lányi Gábor református teológus-lelkész, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara Egyháztörténeti Tanszékének docense osztja meg velünk gondolatait.
Fontos a személyes jelenlét az online világban. Szerintem hatalmas lehetőség rejlik benne, ha egy újságíró ország-világ előtt tanúságot tesz a hitéről. Minden lehetőséget meg kell ragadnia a hívő publicistának az emberek megszólítására az online térben is – vallja Volf-Nagy Tünde, a Protestáns Újságírók Szövetségének elnöke.
... március 15. történelmünk meghatározó, fényes eseménye, nemzeti önazonosságunk egyik legszebb kifejezője. Számtalan írás, történelmi elemzés feltárta, vitatta, magyarázta, mégis maradt kutatásra váró dokumentum. Érdekes volna például a korabeli igehirdetéseket vizsgálni, miről szólt akkor a prédikáció. A szabadságról? Kánaánról?
„E tősgyökeres magyar város köréből fog Magyarország megmentetni és nemzeti szabadságunk biztosíttatni” – írja Kossuth Lajos a cívisváros jelentőségéről. A debreceni Kollégium és a tiszántúli egyházkerület az 1848–49-es forradalom és szabadságharc meghatározó eseményeinek színterévé vált. A Kollégium Oratóriumában Gáborjáni Szabó Botond egykori közgyűjteményi igazgatóval idézzük fel „a szabadság szent igéit”.