Liszka Noémi Ildikó
„Itt van a napsugár” – szokták mondani a barátai, amikor megérkezik közéjük. Ez szeretne lenni mindenkor szolgálatában, munkájában, „világítani kicsiny fényével”. Liszka Noémi Ildikó Debrecenben végezte a teológiát, majd a vallástanárit. A tiszafüredi gyülekezetben töltött segédlelkészi év után is abban a közösségben maradt. Tizennégy évig ennek a gyülekezetnek volt a beosztott lelkésze, vallástanára, négy éve pedig a kisújszállási református gyülekezetben szolgál, tanít, ugyancsak beosztott lelkészként, vallástanárként.
Mit szeret a legjobban a hivatásában?
Erdély déli részén, a Zsil festői völgyében születtem, ott nőttem fel, ott érettségiztem. Anyai nagypapám ott szolgált lelkészként, szüleimnek, számos körülöttem élő, hívő embernek az Úr szeretetét megélő élete, példája nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy megtaláljam, felismerjem, mi az én feladatom, hivatásom Istentől. Isten Igéjét hirdetni, tanítani hatalmas ajándék számomra.

Sokat jelent, hogy lelkészként, vallástanárként minden korosztállyal foglalkozhatom. Nagyon szeretem a gyerekeket, fiatalokat, felnőtteket és az időseket egyaránt. Öröm velük, közöttük lenni.
Mit jelent önnek az imádság?
A szószékről is, a mindennapokban is úgy beszélek az imádságról, mint Isten egyik legcsodálatosabb ajándékáról, a vele való kapcsolattartás egyik legfontosabb lehetőségéről, eszközéről. Én magam is így gyakorlom, építem be az életembe. Akár egyedül, akár kisebbnagyobb imaközösségben olyan jó Istenhez fordulni, mindenekelőtt vele mindent megbeszélni. Mindig van miért neki hálát adni, köszönetet mondani. Olyan jó hittel, ráhagyatkozással tőle kérni, kérdezni, s majd várni, hogy választ adjon, akarni, engedni, hogy munkálkodjon bennünk és általunk.
Hitoktatóként melyek a legfontosabb missziói célok, amelyeket meg szeretne valósítani?
Hála Istennek, gyülekezetünk hatalmas tanintézmény fenntartója. Több mint ezer gyerek, óvodás, általános iskolás és gimnazista van ránk bízva – ami tudjuk, hogy hatalmas felelősség is. Hitoktató társaimmal együtt azért imádkozunk, abban munkálkodunk a hittanórák és a többi hitéleti foglalkozás során, hogy a gyerekek, fiatalok felismerjék: mindaz, amit tanít, vár tőlünk Isten, nem csak az iskolai helyés időkeretre vonatkozik. Szeretnénk, hogy mindezeket Istentől elfogadva, az ő segítségével megéljék, továbbmondják, továbbadják. Isten Igéje legyen az életüket formáló, vezérlő erő mindenkor.
Hogyan kapcsolódik ki?
Az egyik kedvenc kikapcsolódásom ha aprósüteményeket készíthetek. Örömmel sütök akár egyedül, akár – sokszor előfordul – diákokkal, gyülekezeti tagokkal. Különösen szeretek hosszú sétákat tenni, kirándulni. Kikapcsol és egyben feltölt a találkozás, beszélgetés a barátokkal.
Van-e az ön számára különösen fontos Ige?
Számos kedves, fontos üzenettel bíró Igét kaptam Istentől különböző, könynyebbnehezebb helyzetekben, időszakokban, de most hadd emeljem ki azt, amit a teológiai évek elején helyezett különösképpen a szívemre az Úr, és vezérigém lett életemben, szolgálatomban: „Úgy ragyogjon a ti világosságotok az emberek előtt, hogy lássák jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat.” (Mt 5,16) Arra kérem Istent, hogy mindazzal, aki és amilyen vagyok, gondolataimmal, beszédemmel, cselekedeteimmel őt hirdessem, őt vigyem közelebb az emberekhez, akarjunk együtt az ő gyermekei, áldott eszközei lenni, és őt dicsőíteni. Hadd legyen a Bartha Gyula nyugdíjas esperes lelkipásztortól vett idézet az én követendő zárógondolatom: „Akard, hogy mások meglássák benned a jóságot, a hűséget, a szeretetet, az örömöt és a békességet.”