Széles látókör

Elmondásuk szerint a Középiskolai MTA alumni programban meghirdetett tanulmányi verseny azért is volt különleges, mert nem egy adott tantárgyból kellett felkészülni, a tárgyi tudás mellett fontos volt a kreativitás és a tájékozottság is. – Ami számított, az a világ dolgaira való nyitottság, a széles látókör és a műveltség – állítja Tóth Lázár.

Icha Bálint szerint fontos volt az is, hogy ők nemcsak azokból a forrásokból készültek a versenyre, amelyeket az MTA ajánlott, hanem számos külföldi szervezet anyagait is tanulmányozták. – Igyekeztünk különböző forrásokat összeszedni, hogy több szemszögből megismerjünk egy adott témát, így a lehető legpontosabban válaszolhassunk egy adott kérdésre – mondja Lázár.

Saját bőrünkön

– Tudom, közhelyes a válasz, de ez a mi jövőnk, azt is tudom, muszáj vele foglalkozni – válaszol elsőként Lázár arra a kérdésre, mennyire érezték magukénak a verseny fő témáját, amely a klímaváltozás és a fenntarthatóság volt. – Sokkal jobb most foglalkozni vele, mint mondjuk húsz év múlva – fűzi hozzá. Kiderül az is, hogy korábban egyikük sem ásta bele magát ennyire a témába, mint a verseny előtt, de mindegyiküket foglalkoztatta a kérdés régebben is

– Ez azért is nehéz, mert Magyarországon még nem lehet érzékelni a klímaváltozás hatását, legalábbis az egyre melegebb és szárazabb nyarakat sokan még nem a globális felmelegedéssel társítják. Amíg az emberek nem tapasztalják saját bőrükön a környezetkárosítást, addig nem is lesz a középpontban a téma — állítja Icha Bálint.

Horváth Nándor szerint az ő nemzedékükben már bűntudatot kelt, ha tovább marad nyitva a csap a kelleténél, vagy égve marad egy lámpa, amikor már senkinek sem világít. – Szerintem ez már annak a jele, hogy a mi generációnk alapvetően tudja ennek a negatív hatását a környezetre, az erőforrás-gazdálkodásra.

Első forduló

Az MTA három éve hozta létre a Középiskolai MTA alumni programot, amelynek célja, hogy akadémikusok népszerűsítsék a tudományos és kreatív gondolkodást a középiskolások körében, akik a legfogékonyabbak erre. Ennek a programnak volt a része a tavaly kezdődő és idén márciusban véget érő, háromfordulós, középiskolásoknak szóló tanulmányi verseny, amelynek fő témájául a klímaváltozást és a fenntarthatóságot választották.

Az első ízben meghirdetett megméretésen végül 686 háromfős hazai és határon túli csapat indult, köztük a Gödöllői Református Líceum Gimnáziumának Trifolium néven szereplő csapata. A srácok az első forduló lezárultáig nem is tudták, hogy ilyen sok vetélytársuk akadt.

Az első körben a közel hétszáz csapatnak egy online felületen kellett tesztkérdésekre felelnie, a feladatsor megoldására két hét állt rendelkezésükre. – A kvízjelleg először bennünket is meglepett, de a kérdések összetettek voltak, sokat kellett kutatni a megoldásukhoz – mondja Lázár. Példaként azt a feladatot hozza, amelyben létező tavak űrtartalmát kellett kiszámítani, összehasonlítani egy bizonyos szempont alapján, majd a következtetés után választani a felkínált válaszlehetőségek közül. – Ezek a tesztek nem azt vizsgálták, milyen tárgyi tudással rendelkezünk, hanem azt, mennyire tudunk utánanézni a dolgoknak, és tudunk-e ezekből logikus következtetéseket levonni – fűzi hozzá Bálint.

Második forduló

A következő körbe már csak 152 csapat jutott tovább. A szintén online második fordulóban a tesztkérdések megválaszolása mellett már esszét és egy általuk készített néhány perces videót is be kellett küldeniük a versenyzőknek. A három fiatal közösen írta meg a rövid tanulmányt, a téma természetesen a fenntarthatóság volt. – A feladat szerint húszmillió forintot kellett elköltenünk az iskolánk korszerűsítésére, hogy az még inkább környezetbarát és fenntartható legyen – foglalja össze Lázár az írásbeli benyújtandó lényegét, amelynek költségvetést és indoklást is kellett tartalmaznia. – A videós feladatnál egy, a verseny témájába vágó fogalmat kellett érthetően elmagyarázni másfél-két percben, mi a „carbon capture”-t választottuk a tíz lehetőség közül, ez szén-dioxid-kivonást jelent a légkörből – mondja Nándi. A csapatot nemcsak az lepte meg, hogy továbbjutottak az első fordulóból, hanem az is, amikor kiderült számukra, hogy közel hétszáz ellenfelük volt. Az viszont még nagyobb meglepetésként érte őket, hogy bekerültek a harmadik fordulóba is.

Harmadik forduló

A nem várt események sorozata ezzel nem ért véget. – A többiek közül valamiért csak én tudtam, hogy mindössze tíz csapat jutott be a döntőbe, három-négy nap után vált világossá számukra is egy beszélgetés során, akkor majdnem öszszeestek – emlékezik vissza Bálint.

S bár a versenykiírásban is szerepelt, hogy a harmadik forduló élő lesz, amelyet interneten közvetít is az akadémia, mégis meglepte a fiúkat az a felhajtás, amely az MTA székházában fogadta őket. – Az ember egy tanulmányi verseny esetében olyasmire gondol, mint mondjuk egy Zrínyi- vagy egy Bolyai-matekverseny, ahová csak bemegy, megírja, aztán mehet is haza – részletezi Lázár, hogyan képzelte az élő megméretést. Bálint úgy képzelte, talán valami hosszabb esszét, esetleg kutatási jelentést is kell majd írniuk – aztán kiderült, hogy egyiküknek sem lett igaza. Az akadémia valóságos kvízműsort rendezett a székházában közönséggel, zsűrivel és műsorvezetőkkel, változatos feladatokkal.

– Voltak tippelős feladatok, igaz-hamis kérdések, kvízkérdések, de volt az Activityből ismert feladvány is, amelyben egy, a témához kapcsolódó kifejezést kellett elmutogatni – sorolja Bálint. – Egy egyperces előadást is össze kellett állítani, otthon felkészülve rá, és ott, helyben előadni a zsűri előtt. Egy másiknál kaptunk egy diagramot, amelynek hiányzott a címe, nekünk kellett kitalálni, mit ábrázolhat, és aztán egy percben be kellett mutatni a többieknek, hogy mi a jelentősége – teszi hozzá.