Homályos „hozzáállás”

Az elcsépelt divatszavak egyike a hozzáállás. A mai közbeszéd és a média a ’valamihez való (érzelmi) viszony’, a ’valamivel kapcsolatos magatartás, vélemény’ értelmében használja: „évi 15 ezer új magyar dal születik, azonban a szerzők úgy érzik, a média többségének hozzáállása miatt ezek nem jutnak el a hallgatókhoz”; „egyesületünkhöz való hozzáállása nem pozitív”; „Nem a probléma az igazi probléma, hanem a problémához való hozzáállás”. Homályos jelentésű, pontosításra szoruló mondatok. Attól függően, pontosan mit kíván közölni a beszélő, javíthatjuk például így: a média többségének az ügy iránti ellenszenve miatt; egyesületünk neki nem rokonszenves; az igazi probléma: a probléma megoldását nem segítő viszonyulás (vagy: a problémához való közönyös viszonyulás).

A közlés tartalma nem egyértelmű a következő példákban sem. „A pozitív hozzáállás segít nekünk abban, hogy a dolgok jó oldalát nézzük.” Itt a világosság érdekében egy másik divatszó (a pozitív) is cserélendő: a nehéz helyzetekben is megoldást kereső, bizakodó, előremutató, előretekintő megközelítés. E mondat értelme is ködös: „A munkához való hozzáállás változása is szükséges.” Pontosabban: felelős és lelkes, szolgálatkész munkavégzést, nagyobb hivatástudatot várnak.

Valószínűleg pejoratív jelentést kíván sugallni ez a mondatrészlet: „sajátos hozzáállást sugallnak”. Például így tehetjük szabatossá: szerfölött szokatlan, érthetetlenül furcsa a magatartásuk, elképzelésük.

Mint sok más divatszó, a hozzáállás főnév helyett is világos szinonimák kellenek tehát. Van bőven választék. Az említetteken kívül például magaviselet, habitus, attitűd, modor, szokás, viselkedés, viselkedésmód, megközelítés, szemlélet, tekintet, vélemény, álláspont, állásfoglalás, fellépés, kiállás.

A szemléleten (nem pedig a hozzáálláson!) kellene változtatni: megkeresni a szövegkörnyezetbe leginkább illő rokon értelmű szót.