Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Kovács Mihály református lelkipásztor, nyugalmazott esperes gondolatait olvashatják.
A Rákóczi Szövetség kezdetben elsősorban a felvidéki magyarság támogatását tűzte ki célul. Az évek során kiterjesztette a tevékenységét a Kárpát-medencére, majd egyre inkább a világ magyarságára is – tudatja Németh Zsolt elnökségi tag.
A nap idén is lehetőséget nyújt azon elgondolkodni, hogy a református múltunkból mi adhat reményt és alapot a bizakodásra. Mindenekelőtt a gondviselő Istenbe vetett bizalmunk: amely kegyelem eddig hordozta népünket, ezután sem hagyja magára.
A város huszonegy gyülekezete bár behálózza Debrecent, mégis szinte külön szigetként van jelen. A Debreceni Református Napok az együttes megmutatkozás alkalma lehet – fogalmazott Fekete Károly tiszántúli püspök. A rendezvényt második alkalommal tartották meg a cívisvárosban.
Senki sem gondolta, amikor elkezdtünk muzsikálni, hogy ebből ez lesz. Azt hittük, csak szűk kis kört fog érinteni a táncház. De kiderült, sokkal hatékonyabb és erősebb ez a zene, hiszen nemcsak Magyarországot, hanem a világot is valamilyen értelemben meghódította – mondja Hamar Dániel, az ötvenéves Muzsikás együttes vezetője.
... szerint az első lépés nehéz, de az utolsónak van jutalma. A tékozló fiú példázatában olvasunk egy kedves, apró részletet: az atya elébe fut hazatérő fiának. „Még távol volt, amikor apja meglátta őt, megszánta, elébe futott, nyakába borult, és megcsókolta őt” (Lk 15,20). Vajon mi a jelentősége ennek? Eszerint az apa várta...
Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. Ebben a belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Most az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.
A Biblia közös olvasása nemcsak Isten üzenetének mélyebb megértését segíti elő, hanem közösségi élményt is nyújt, amely megerősíti a hívők közötti kapcsolatot. Az együtt töltött időt gazdagítják azok az elmélkedések, amelyek közös gondolkodásra és párbeszédre ösztönöznek. A heti bibliai szakaszhoz Hodossy-Takács Előd írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást nyújt a szöveg jobb értéséhez.
Megnyitja előttünk nemcsak budapesti házának, de élete mélységeinek ajtaját is. Hajdú Csabáné Katalin azokhoz a szülőkhöz tartozik, akik értelmi fogyatékos gyermekükkel a nehezebb utat választották: az együttélést. Vezérigéje az ézsaiási biztatás: „Ne félj, mert megváltottalak, neveden szólítottalak, enyém vagy!”
A máig becsben őrzött régi szőnyeg látványa, a Llewellyn-regény és a film, saját csodának tűnő lábra állásom emléke minden húsvétkor, vagy bármikor, ha a feltámadásra gondolok, Az apostolok cselekedetei 3,6 szavait juttatja az eszembe: „Péter pedig monda: Ezüstöm és aranyam nincsen nékem, hanem amim van, azt adom néked: A názáreti Jézus Krisztus nevében kelj fel és járj!”
Jézus hullámokat gerjesztett, változást okozott, ahol megjelent. Manipulálás nélkül, fenyegetés nélkül. Megjelent Isten-emberként, és felforgatta maga körül az istenhiányban sorvadó rendszert. És ez a felforgatás mindenkit felszólított a választásra. A halál állóvizében gerjesztett életre keltő hullámokat. Aztán a Szentlélek szélvihara új felforgatókat támasztott...
A művészet ábrázolása mindig töredékes marad azzal együtt, hogy lényegében mégiscsak teleiosz, vagyis végcélirányos, hiszen a művészi élmény által az Isten szépségére utal – magyarázza Békési Sándor teológus, animációsfilm-művész. A név nélküli alkotásról, az imádságos művészetekről, a tehetség kötelezettségéről és egy Leonardo-mesterműről beszélgettünk vele.
London Fulham negyedének egy kis utcájában a vörös téglás angol sorházak között áll egy székely kapu. Aki átlép rajta: imaházba érkezik, ahol magyarul hirdetik az Igét. Az épület az Angliai Magyar Református Egyház imaháza és központja, 1958 óta. Maga a gyülekezet már hetvenöt éve létezik az Egyesült Királyságban.
A XVIII. századi tudós, költő Kalmár György szép kifejezésével „drágakőnél gyönyörűbb” édes anyanyelvünket gyakran keseríti pontatlan, félreérthető fogalmazás, idegenszerűség, stílustalanság. A beszéd, az írás szürkül, gondot okoz a megfelelő szó meglelése. Anyanyelvi kapuőr rovatunkban Arany Lajos óvja-védi közös kincsünket.
– Van egy nyelv, amin mindenki ért. És amit mindenki tud „beszélni”. – Tényleg? – vidámodott meg Menyus. – És milyen nyelv az? – Egy titkos nyelv. A szeretet nyelve. A szeretetet mindenki érti. Viszont ha nincs bennünk szeretet, mindegy, milyen nyelven beszélünk. Ha szeretet nincs bennünk, akkor olyanok leszünk, mint a zengő érc vagy a pengő cimbalom, amely szépen szól, de nincs benne melegség, érzés.
Hálaadó istentiszteleten ünnepelték a marcali reformátusok templomuk építésének huszadik évfordulóját. A Somogy vármegyei városban nem volt történelmi gyökere a reformátusságnak, Isten azonban úgy rendezte, hogy az ország különböző területeiről a településre érkező reformátusok lassanként egymásra találjanak.
– Az Úr régóta a szívemre helyezte a magukra maradt, nehéz élethelyzetbe kerültek sorsát. Sokan élnek ilyenek körülöttünk. Többen vannak olyanok is, akikben meglenne a készség, hogy segítségükre legyenek. Ezért – már csaknem tíz éve – olyan internetes felületet hoztunk létre, amelyen találkozhat a szükség a segítőkészséggel.
Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Bella Péter református lelkipásztor osztja meg velünk gondolatait.
Hogyan tekinthetünk a népesedési válságra keresztyénként? Parancs vagy áldás Isten teremtéskor elhangzó felszólítása, a „szaporodjatok, sokasodjatok”? Béres-Áfra Zsuzsa debreceni szociológussal vizsgáljuk Magyarország évek óta csökkenő népességszáma mögött húzódó okokat, többek közt a posztadoleszcencia jelenségét is.
A magyar szóhasználatban az üdülés leginkább a vakációs időszak programjait jelöli. A kiszakadást a megszokott hétköznapi környezetből, idegen tájak felfedezését, vagy éppen a jól ismert vidékek újralátogatását. Erre szükségünk is van ahhoz, hogy ép ésszel túléljük az élet küzdőterén vívott csaták sorozatát, esetleg győzedelmeskedjünk is ezekben. Isten azonban jóval többet kínál nekünk ennél.
Teológusok, történészek, lelkipásztorok kutatják, miként vált a csatavesztés után kibontakozó reformáció a reménység egyik forrásává. Ötszáz évvel a mohácsi vész után is élő közösség fogadja az érkezőt a Duna partján. – A tragédia után nemcsak politikai és társadalmi átrendeződés indult el, hanem lelki megújulás is – magyarázza Wébel Zsolt lelkipásztor, a baranyai egyházmegye esperese. A gyülekezet nemcsak emlékezik, hanem közösséget formál és fiatalokat hív szolgálatba.