Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Kovács Mihály református lelkipásztor, nyugalmazott esperes gondolatait olvashatják.
A Rákóczi Szövetség kezdetben elsősorban a felvidéki magyarság támogatását tűzte ki célul. Az évek során kiterjesztette a tevékenységét a Kárpát-medencére, majd egyre inkább a világ magyarságára is – tudatja Németh Zsolt elnökségi tag.
A nap idén is lehetőséget nyújt azon elgondolkodni, hogy a református múltunkból mi adhat reményt és alapot a bizakodásra. Mindenekelőtt a gondviselő Istenbe vetett bizalmunk: amely kegyelem eddig hordozta népünket, ezután sem hagyja magára.
A város huszonegy gyülekezete bár behálózza Debrecent, mégis szinte külön szigetként van jelen. A Debreceni Református Napok az együttes megmutatkozás alkalma lehet – fogalmazott Fekete Károly tiszántúli püspök. A rendezvényt második alkalommal tartották meg a cívisvárosban.
Senki sem gondolta, amikor elkezdtünk muzsikálni, hogy ebből ez lesz. Azt hittük, csak szűk kis kört fog érinteni a táncház. De kiderült, sokkal hatékonyabb és erősebb ez a zene, hiszen nemcsak Magyarországot, hanem a világot is valamilyen értelemben meghódította – mondja Hamar Dániel, az ötvenéves Muzsikás együttes vezetője.
... szerint az első lépés nehéz, de az utolsónak van jutalma. A tékozló fiú példázatában olvasunk egy kedves, apró részletet: az atya elébe fut hazatérő fiának. „Még távol volt, amikor apja meglátta őt, megszánta, elébe futott, nyakába borult, és megcsókolta őt” (Lk 15,20). Vajon mi a jelentősége ennek? Eszerint az apa várta...
Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. Ebben a belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Most az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.
A Biblia közös olvasása nemcsak Isten üzenetének mélyebb megértését segíti elő, hanem közösségi élményt is nyújt, amely megerősíti a hívők közötti kapcsolatot. Az együtt töltött időt gazdagítják azok az elmélkedések, amelyek közös gondolkodásra és párbeszédre ösztönöznek. A heti bibliai szakaszhoz Hodossy-Takács Előd írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást nyújt a szöveg jobb értéséhez.
Megnyitja előttünk nemcsak budapesti házának, de élete mélységeinek ajtaját is. Hajdú Csabáné Katalin azokhoz a szülőkhöz tartozik, akik értelmi fogyatékos gyermekükkel a nehezebb utat választották: az együttélést. Vezérigéje az ézsaiási biztatás: „Ne félj, mert megváltottalak, neveden szólítottalak, enyém vagy!”
A máig becsben őrzött régi szőnyeg látványa, a Llewellyn-regény és a film, saját csodának tűnő lábra állásom emléke minden húsvétkor, vagy bármikor, ha a feltámadásra gondolok, Az apostolok cselekedetei 3,6 szavait juttatja az eszembe: „Péter pedig monda: Ezüstöm és aranyam nincsen nékem, hanem amim van, azt adom néked: A názáreti Jézus Krisztus nevében kelj fel és járj!”
Jézus hullámokat gerjesztett, változást okozott, ahol megjelent. Manipulálás nélkül, fenyegetés nélkül. Megjelent Isten-emberként, és felforgatta maga körül az istenhiányban sorvadó rendszert. És ez a felforgatás mindenkit felszólított a választásra. A halál állóvizében gerjesztett életre keltő hullámokat. Aztán a Szentlélek szélvihara új felforgatókat támasztott...
A művészet ábrázolása mindig töredékes marad azzal együtt, hogy lényegében mégiscsak teleiosz, vagyis végcélirányos, hiszen a művészi élmény által az Isten szépségére utal – magyarázza Békési Sándor teológus, animációsfilm-művész. A név nélküli alkotásról, az imádságos művészetekről, a tehetség kötelezettségéről és egy Leonardo-mesterműről beszélgettünk vele.
London Fulham negyedének egy kis utcájában a vörös téglás angol sorházak között áll egy székely kapu. Aki átlép rajta: imaházba érkezik, ahol magyarul hirdetik az Igét. Az épület az Angliai Magyar Református Egyház imaháza és központja, 1958 óta. Maga a gyülekezet már hetvenöt éve létezik az Egyesült Királyságban.
A XVIII. századi tudós, költő Kalmár György szép kifejezésével „drágakőnél gyönyörűbb” édes anyanyelvünket gyakran keseríti pontatlan, félreérthető fogalmazás, idegenszerűség, stílustalanság. A beszéd, az írás szürkül, gondot okoz a megfelelő szó meglelése. Anyanyelvi kapuőr rovatunkban Arany Lajos óvja-védi közös kincsünket.
– Van egy nyelv, amin mindenki ért. És amit mindenki tud „beszélni”. – Tényleg? – vidámodott meg Menyus. – És milyen nyelv az? – Egy titkos nyelv. A szeretet nyelve. A szeretetet mindenki érti. Viszont ha nincs bennünk szeretet, mindegy, milyen nyelven beszélünk. Ha szeretet nincs bennünk, akkor olyanok leszünk, mint a zengő érc vagy a pengő cimbalom, amely szépen szól, de nincs benne melegség, érzés.
Hálaadó istentiszteleten ünnepelték a marcali reformátusok templomuk építésének huszadik évfordulóját. A Somogy vármegyei városban nem volt történelmi gyökere a reformátusságnak, Isten azonban úgy rendezte, hogy az ország különböző területeiről a településre érkező reformátusok lassanként egymásra találjanak.
– Az Úr régóta a szívemre helyezte a magukra maradt, nehéz élethelyzetbe kerültek sorsát. Sokan élnek ilyenek körülöttünk. Többen vannak olyanok is, akikben meglenne a készség, hogy segítségükre legyenek. Ezért – már csaknem tíz éve – olyan internetes felületet hoztunk létre, amelyen találkozhat a szükség a segítőkészséggel.
Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Fodorné Nagy Sarolta egyetemi tanár, református lelkész osztja meg velünk gondolatait.
Az apák napját hazánkban június 21-én tartják. Az utóbbi évtizedekben vált széles körben ismertté. De vajon meddig kíséri az embert az apai példa? Victor Zsófia tizenhét gyermekes lelkészcsaládban nőtt fel tizedikként, ma Kuvaitban vezeti az általa alapított óvodát. – Édesapám mindig nagy tisztelettel és gyengédséggel fordult édesanyám felé. Az apró gesztusok a mindennapok részei voltak, mélyen belém ivódtak – vallja az ünnep alkalmán.
Ott álltam: új élet kezdődött el. Van gyerekem, akivel beszélhetek, aki figyel és reagál rám, keres, megnyugszik a karjaimban, mosolyog, ha meglát, később már kacajra fakad, ha mókázom. Aztán eszembe jutott, hogy nekem is volt apukám. Vajon ő mit érzett, amikor meglátott az elsőszülöttjeként? Vajon min gondolkodott, milyen tervei voltak?
A múltidézés mellett Isten megtartó hűségére is emlékeztet a dunamelléki egyházkerület fennállásának 450. évfordulójára szervezett kiállítás és emlékjelavatás. A tájegység történetében sok olyan időszak akadt, mely emberi szemmel szikkadt talajhoz hasonlít, reménytelennek neveznénk, mégsem következett be olyan helyzet, amelyben ne fakadt volna fel újra az élet – emlékeztetett Timár Gabriella Ulla lelkipásztor-múzeumvezető a megnyitón, a Ráday Házban.