Reformátusok Lapja

Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Kustár Zoltán református lelkész, teológus, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem tanszékvezető professzora osztja meg velünk gondolatait.

A KözösPont a három történelmi egyház közös projektje. – Szolgálatunk akkor sikeres, ha mindennap sok a betérő, mély beszélgetések alakulnak ki, és segítünk néhány fiatalnak. Ha az önkéntesek fogódzót adhatnak az érdeklődők egy-egy problémájának megoldásához – mondja Demeter László vezetőségi tag.

Mindannyian elromlunk az Úr nélkül, minél nagyobb a jólét, annál inkább. Ez bibliai, teológiai értelemben azt jelenti, hogy elveszünk, kárt vall az életünk. Rettenetes ez az állapot, Isten azonban életet akar, és nem halált. Aki Krisztusban van, az – még ha ő maga is fáradt és kimerült éppen, vagy terheket hordoz – csakis jóindulatú lehet a körülötte élőkhöz, az időnkénti visszaélések ellenére is.

Gyülekezetvezetés a XXI. században (9.)

A gyülekezet közössége távol áll attól, hogy ideális legyen, mégis megtart, formál. Istentől származik. Harmathy András, a szentendrei református gyülekezet lelkésze szerint az egész keresztyén közösségre újfajta nyomás nehezedik, amikor a hit továbbadására törekszik.

Hiszem, Krisztus megerősít bennünket azért, hogy azt a fényt, tetet, amelyet tőle kapunk, továbbadhassuk embertársainknak. Egykori konfirmációs Igém üzenete, mely szerint nincsenek véletlenek, sokszor átsegített a nehézségeken – vallja Sisakné Páll Klára, a szentgotthárdi gyülekezet lelkipásztora. A helyi reformátusok a kilencvenes évekig dohos pincében gyűltek össze, ma nekik van az egyik legkülönlegesebb templomuk a Dunántúlon.

... könnyű gyakorolni, úgy gondoljuk, imádságunkba belefoglaljuk Isten nagy tetteit, adományait, hiszen tele van a Bibliánk hálaadó zsoltárokkal. A hálaadás lehet az életünk alaphangja. Nem ezért vagy azért adunk hálát, hanem magáért az életért. Jöhet baj, betegség, gyász, nem tudja eltorzítani, hamisítani a hitünket. Lehetnek fájdalmak, nehézségek, kétségek, de az alapvető bizalmunk Istenben nem törik meg.

A Biblia közös olvasása nemcsak Isten üzenetének mélyebb megértését segíti, hanem közösségi élményt is nyújt, amely erősíti a hívők közötti kapcsolatot. Az együtt töltött időt gazdagítják azok az elmélkedések, melyek közös gondolkodásra és párbeszédre ösztönöznek. A heti bibliai szakaszhoz Hodossy-Takács Előd írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást nyújt a szöveg jobb értéséhez.

Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. Ebben a belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Most az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.

Aki nem olvassa a bibliáját, ha legfeljebb csak „szakmázik” belőle, csak akkor veszi elő, ha valamire fel kell készülnie, a Szentírásnak csak csekély üzenetét fogja megismerni. De ha ott vannak benne a megértett, sajátjává élt Igék, a Szentlélek eszébe juttatja azokat a megfelelő időben – vallja Sipos Aba Álmos, a Budapest-Békásmegyeri Református Egyházközség lelkipásztora.

Szigeti Jenő tanár úr vajon miért fakadt ki olyan keserűen a látszatmeditácók, látszatfohászkodások ellen? Valószínűleg azért, mert az „én, én és megint csak én” típusú világias meditáció egyszerűen nem hagy időt arra, hogy gondjaink egyetlen igazi és igaz Megoldójára, Istenre tudjunk figyelni!

Talán nem túlgondolás kihallani a keményen kopogó mondatai hátteréből a protestáns hagyomány halk orgonaszavát. Bodor Ádám mélyen kötődik a reformátusság által alapvetően befolyásolt erdélyi hagyományhoz, annak hitbeli és etnikai toleranciájához.

Amikor Szabadkára kerültem, megkérdezték tőlem, mire érzek elhívást. Akkor azt válaszoltam, a megtörtek számára való szolgálat mindig is fontos volt számomra, mert Isten elhívott minket, sokszor összetört, és pontosan ezért tudunk együtt szolgálni, együttérezni a megtörtekkel – mondja Harangozó László, a Szerbiai Református Keresztyén Egyház megválasztott püspöke.

Húsz centiméternyi iszap borítja még most is az erdélyi Sárd református templomának padlóját. A medréből kilépő Igen patak hagyta ezt hátra június 11-én. A takarítással és helyreállítással megbízott vállalkozó jelezte: igyekeznek a hideg idő beálltáig végezni a munkálatokkal. A sárdi reformátusok addig is megtarthatják istentiszteletüket vasárnaponként, egy kis imateremben.

A XVIII. századi tudós, költő Kalmár György szép kifejezésével „drágakőnél gyönyörűbb” édes anyanyelvünket gyakran keseríti pontatlan, félreérthető fogalmazás, idegenszerűség, stílustalanság. A beszéd, az írás szürkül, gondot okoz a megfelelő szó meglelése. Anyanyelvi kapuőr rovatunkban Arany Lajos óvja-védi közös kincsünket.

– Persze – bólogatott Tilda –, szívesen kölcsönadom. Addig meg nálam lehet a tüzes, ugye? – Hááát… Öööö… – A szeretet jóságos – szólalt meg halkan Bogi néni. – Ami jelentheti azt is, hogy jószívű. Mint Reni meg Tilda… – Meg én! – kiáltotta Menyus, és Tilda markába nyomta a tüzes Happot. – De azért vigyázz rá, jó?!?

Méltán illik Stierbach Imre lezárult földi pályafutásához Pál apostol létösszegzése: „…futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam, végül eltétetett nekem az igazság koronája, amelyet megad nekem az Úr, az igaz bíró azon a napon.” Hitvalló keresztyén orvosra emlékezünk.

– A bibliológ: közösségi bibliatanulmányozó módszer, amely a midrási írásértelmezés és a bibliodráma eszközeit ötvözi. A midrási hagyományból veszi azt a viszonyulást, hogy az Írást tanulmányozva mi, emberek többféle igazságra juthatunk, amelyek mind csak megközelítik a teljes igazságot, amely csupán Istennél van, és mi csak majd akkor érthetjük meg, amikor már színről színre látunk.