A kincses város központjában, az egykori Farkas utcában fekvő ingatlan hosszú évtizedek óta ismeretlen volt a kolozsváriak számára. Hiszen a református templom tőszomszédságában meghúzódó egyszintes, szinte jelentéktelennek tűnő épület néha lakóházként működött, máskor lakatlan volt, az utóbbi időben pedig egy-két kisebb cég székhelyéül szolgált – még a művészettörténészi szakma is alig ismerte. Az úgynevezett régi papi lak az első kollégiumépülettel párhuzamosan készülhetett több száz évvel ezelőtt. Tervezője Augustino Serena lehetett.

Az 1850-es években északi irányban bővítették a házat, az 1920-as években árkádos tornácát befalazták. Jóformán csak boltozatos pincéje maradt érintetlen, s hangulatos barokkos utcai oromfala – írja Gaál György helytörténész. A házban rendszerint a város első papjai laktak, nem egy közülük a püspöki széket is betöltötte, mint Kovásznai Péter vagy Verestói Cséri György. A XIX. század folyamán a Herepeiek nemzedékei laktak itt, ezért egy idő után már Herepei-házként kezdték emlegetni. Itt született a református hagyományok tudós kutatója, Herepei János (1891–1970) is.

Az 1920-as években megépült az új parókia, ezért a régi épületet albérlők számára lakrészekre bontották, így átfogó műemléki beavatkozásra sem kerülhetett sor. Ez a helyzet kezdett megváltozni a kétezres évektől kezdődően. A Farkas utca Szabók bástyája felőli részén ugyanis kisebb református sziget alakult ki: a templom mellett fekszik az 1948-ban államosított, de 2002-ben visszakapott református kollégium, vele átellenben a lelkészi lakás, s az egyházkerület által épített új egyházi óvoda és az Apáczai Csere Jánosról elnevezett iskola. Ezek fogták közre az épületet, amely ugyancsak az egyház tulajdonában állt, ezért az egyházkerület elhatározta, hogy felújítja.

2015-ben megkezdődtek az előkészítő kutatások, felmérések, 2020-ban pedig a kivitelezés is. Ennek során a kutató restaurátorok jelentős felfedezésre bukkantak: késő reneszánsz kori falfestmények töredékei kerültek elő a felújítás alatt levő házban, amely a Farkas utca legrégebbi máig fennmaradt épülete a templom után. A régi paplak tanácstermében díszes virágokat, valamint latin és magyar feliratokat festettek a falakra. A helyiségben két falképréteg is található a XVII. és XVIII. század közepéről. A szakemberek szerint igen nagy ritkaságnak számít, hogy az 1656-ban épült házban a freskók ekkora felületen, ilyen jó állapotban megmaradtak.

A felújítás és ünnepélyes átadás után a Herepei-ház az Erdélyi Református Egyházkerület vezetőségének döntése nyomán az Ifjúsági Keresztyén Egyesület (IKE) ifjúsági központjaként fog működni.

– Az IKE érzi a súlyát annak, hogy ilyen jelentős műemlék épületben folytathatja majd tevékenységét – nyilatkozta még év elején Tussay Szilárd, az IKE akkori ügyvezető igazgatója. – Hisszük, hogy a múlt és jelen ötvözeteként tud működni. Ebből a házból irányítjuk az egyházkerület területén folyó ifjúsági munkát, ugyanakkor nyitott, befogadó teret szeretnénk adni a kolozsvári közösségnek – tette hozzá Tussay.

A falképeket rejtő tanácsterem és az alagsori helyiség látogatható lesz, szívesen nyitják meg más szervezetek és egyesületek előtt kiállító- és előadóteremként is. Ugyanakkor a Herepei-ház a frissen festett falak mellett más újdonságot is tartogat, hiszen az IKE mellett a kolozsvári Főiskolás IKE (FIKE) is helyet kap az épületben, ahol olyan teret szeretnének kialakítani, amelyet minden önkéntesük, munkatársuk és az erdélyi fiatalok közössége is sajátjának érez, ahova szívesen térnek be egy kávéra vagy teára, mert szívesen látják majd őket.