Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Bella Péter református lelkipásztor osztja meg velünk gondolatait.
A tehetséggondozásra különös figyelmet fordítunk, fontos a felzárkóztatás, és a Károli közösség is – utal programjára Tóth J. Zoltán, a KRE Állam- és Jogtudományi Kara új dékánja.
A kérdés máig feszíti a minimális önkritikával rendelkező embert: megállhatok Isten előtt? Megszabadulhatok mindattól, ami terhel és távol tart az Úrtól? A bűnbánatra való készség az ember legalapvetőbb tulajdonsága kell(ene) hogy legyen, hisz a bűnt nem valamiféle sötét erő vagy kóbor démon okozza, hanem az ember, aki képtelen volt megmaradni az engedelmesség útján.
Bemutatjuk a budakalászi gyülekezet bevált megoldását: a településen napelemrendszert telepítettek a reformátusok. Kitérünk arra: a legújabb európai uniós szabályozás miatt az elszámolási gyakorlat kedvezőtlenül változik, így a napelem-beruházás megtérülési ideje kitolódhat.
A Széchenyi Magyar Iskolában a Vers Hangja Irodalmi Kör kistestvéreként 2003-ban megszületett a Szóljon a vers! című szavalóverseny. Én megálmodtam, a kör tagjaival együtt megszerveztük – tekint vissza a New Brunswick közelében élő Harkó Gyöngyvér, aki több évtizedes ismeretterjesztő és jótékonysági tevékenységéért magyar állami kitüntetést kapott.
... csalódás az, mikor magunkban csalódunk. Ha magunkban, az önmagunkba vetett hitünkben és bizalmunkban rendülünk meg, az teljesen összetör, elcsüggeszt. Ki oldoz ki a kínos élményből? Ki kér bocsánatot és kitől, ha valamit jóvátehetetlenül elrontottunk, tönkrement egy kapcsolat miattunk? Csak magunkat vádolhatjuk, és ez lehúz, elkeseredésbe fullaszt.
Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. Ebben a belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Most az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.
A Biblia közös olvasása nemcsak Isten üzenetének mélyebb megértését segíti elő, hanem közösségi élményt is nyújt, amely megerősíti a hívők közötti kapcsolatot. A heti bibliai szakaszhoz kapcsolódva Hodossy-Takács Előd írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást nyújt a szöveg jobb értéséhez.
Mindannyian a személyiségünkkel dolgozunk, kevés csupán módszerekkel nevelni, tanítani – vallja Hajdúné Tóth Lívia lelkész, hitoktató. Templomban bújócskázik a gyerekekkel, csak hogy otthonosabbá tegye Isten hajlékát a hittanosok számára. Úgy véli, nem kell félni a kalandos tanítástól, a legjobb fegyelmezési módszer az érdekes előadás.
A posztmodern ember rabja önmagának. Hogyan tudunk kilépni ebből a rabságból, és megszabadulni önmagunktól? Erre a kérdésre keresi a választ Pál apostol nyomán Timothy J. Keller amerikai teológus, író Az önmagunkról való megfeledkezés szabadsága című könyvében.
Az egyéni gazdálkodónak megszemlélhettem azt a földjét is, ahol egy korábban létesített vízcsatorna közelsége lehetővé tette, hogy a legnagyobb szárazságban is öntözzön. Vizes példát hoztam, hiszen a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa által évente hirdetett teremtés hete középpontjába idén a víz került.
Az örökség az, amire reflektálunk, amit a miénknek érzünk, amiben a múltunkat látjuk és aminek folytatóiként gondolunk magunkra. Az örökség így mindig több, mint az a tárgy vagy dolog, amelyet ránk hagytak. Valahogy így van ez a kazettás templomokkal is.
A jó pedagógus homo christianus. Gyökössy Endre szavaival: „Rendelkezésedre állok, Istenem. Rendelkezésedre állok, embertársam.” Ezt vallja Kovács Gáborné, a Baár–Madas Református Gimnázium nyugalmazott magyartanára, a Református Pedagógiai Intézet volt országos szaktanácsadója. Ötvenöt éve lépett katedrára.
A felújítás után a Herepei-ház az Erdélyi Református Egyházkerület vezetőségének döntése nyomán az Ifjúsági Keresztyén Egyesület ifjúsági központjaként működik. A kolozsvári Főiskolás IKE is helyet kap az épületben, olyan teret alakítanak ki, amelyet minden önkéntesük, munkatársuk és az erdélyi fiatalok közössége is sajátjának érez.
A XVIII. századi tudós, költő Kalmár György szép kifejezésével „drágakőnél gyönyörűbb” édes anyanyelvünket gyakran keseríti pontatlan, félreérthető fogalmazás, idegenszerűség, stílustalanság. A beszéd, az írás szürkül, gondot okoz a megfelelő szó meglelése. Anyanyelvi kapuőr rovatunkban Arany Lajos óvja-védi közös kincsünket.
Egyiptomban is rengetegféle péksüteményt és kenyeret készítettek már több ezer évvel ezelőtt is. A fáraók sírjaiban is találtak ilyen ételmaradványokat a régészek. A fáraók Egyiptom királyai voltak, és kincsekkel meg mindenféle finomságokkal rakták tele a sírkamráikat.
Hálaadásra gyűltünk össze Drávafokon. 1863 karácsonyára fejeződött be az Ormánság nyugati csücskében lévő községünkben a kőtemplom építése. Megemlékeztünk a gyülekezetben évtizedekig szolgált lelkészeinkről.
– Amit megtérésnek nevezünk, válasz Isten felénk lehajló gesztusára. A szuverén Úr valamiért végigengedett az említett utakon, és csak később lépett felém. A sok rosszat jóra fordítja, felhasználja a szolgálataimban.
Húsvéti körlevél a Magyar Református Egyház minden gyülekezete és intézménye számára
Egyházunk a Feltámadottat, Isten igazságát, az életet és a megváltást hirdeti a felbolydult, háborúba rohanó, káoszba sodródó világban is. A húsvét üzenete, hogy Isten megfékezi a gonosz erőket, és megszabadítja az embert.
Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a két héten Czanik Péter nyugalmazott református lelkipásztor osztja meg velünk gondolatait.
Három és fél évszázada született II. Rákóczi Ferenc. A szabadságharc vezére a felekezeti békét kereső keresztyénként is figyelmet érdemel. Személyi titkárának is hívő reformátust választott: Ráday Pált. A jubileumot országos és határokon átívelő emlékév köszönti. Hogy mit jelent ma fejedelem ő öröksége, hogyan őrzi emlékét Sárospatak, erről Dienes Dénes egyháztörténész, a Sárospataki Református Hittudományi Egyetem rektorhelyettese beszélt.
Közvetlenül tőle kérdezte meg, ő-e a Krisztus. Amikor Jézus kimondta: „Én vagyok”, ez elegendőnek bizonyult az elítéléshez. E kijelentés döntött a sorsáról. Ez nem puszta válasz volt: az a név hangzott el, amellyel Isten maga mutatkozott be – az örökkévaló, önmagában létező Úr neve, amelyet Izráel különös tisztelettel őrzött. Nem azért ítélték el, mert félreértették. Hanem mert nagyon is jól értették.