Melyik péksüti a kedvenced? A vajas zsemle vagy a sós kifli? Esetleg a töltött finomságokat kedveled? A lekváros vagy túrós batyut, netán a kakaós csigát? Lehet, hogy a reggelidhez többféle kenyérből is válogathatsz. Talán a foszlós kalácsot szereted, vagy a sima fehér kenyeret, vagy azt, amelyik magvakkal van megszórva.

Akár hiszed, akár nem, Egyiptomban is rengetegféle péksüteményt és kenyeret készítettek már több ezer évvel ezelőtt is. A fáraók sírjaiban is találtak ilyen ételmaradványokat a régészek. A fáraók Egyiptom királyai voltak, és kincsekkel meg mindenféle finomságokkal rakták tele a sírkamráikat, a többi között mézes süteményekkel, különféle ízletes kenyerekkel is.

Persze, amikor József Egyiptomba került, sokáig nem ehetett ilyen finomságot, mert rabszolga volt. Örült, ha kapott egy kis lapos árpakenyeret, amely a mai pitához volt hasonló. Aztán meg börtönbe került, de Isten akkor is vele volt. Hamarosan a börtön felügyelőjévé tették, olyan ügyesen és jól dolgozott.

Egy napon a fáraó megharagudott a fősütőmesterére és a pohárnokára, aki a borral teli kupát a kezébe adta. Börtönbe vetette őket, így József felügyelete alá kerültek. Egyszer furcsa álmot láttak, de József Isten segítségével megfejtette az álmukat.

A főpohárnok álma azt jelentette, hogy a fáraó hamarosan megkegyelmez neki.

Akkor a fősütőmester is elmondta az álmát:

– Én álmomban három kosár kalácsot vittem a fáraónak. Az felső kosárban mindenféle sütemény volt, amely a fáraónak készült, de a madarak megették azokat a kosárból.

József nagyon elszomorodott, amikor ezt meghallotta, mert tudta, hogy a fősütőmestert hamarosan kivégezteti a fáraó.

És így lett.

A főpohárnok azonban kegyelmet kapott, és visszamehetett a fáraó udvarába. Amikor azután a fáraó is furcsát álmodott, és senki sem tudta megfejteni, a főpohárnok Józsefet ajánlotta a fáraónak. Sietve kihozták Józsefet a tömlöcből, ő megborotválkozott, ruhát váltott, és bement a fáraóhoz (1Móz 41,14).

Meg is fejtette az álmát, ami azt jelentette, hogy hét esztendőn keresztül gazdag lesz a termés, de aztán nagy éhínség tör Egyiptom földjére.

Végül így szólt az uralkodóhoz:

– Most azért szemeljen ki a fáraó egy értelmes és bölcs embert, és állítsa azt Egyiptom élére. Gyűjtsenek össze minden élelmet a következő jó esztendőkben, halmozzák föl a gabonát, és a fáraó felügyelete alatt őrizzék az élelmet a városokban! Mert ez az élelem lesz az ország tartaléka az éhínség hét esztendejében (1Móz 41,33.35–36).

– Miután Isten mindezt neked adta tudtul, téged nevezlek ki Egyiptom felügyelőjévé! Utánam te leszel az első ember! Mindenki engedelmeskedjen neked, hogy megmenekülhessünk az éhínségtől – szólt a fáraó, és József valóban be is gyűjtötte a bő esztendőkben a gabonát, így nem éhezett Egyiptom népe.

Kánaánban viszont nagy volt az éhínség, ahol József testvérei éltek az édesapjukkal, Jákóbbal. Elküldte hát Jákób a fiait, hogy hozzanak gabonát Egyiptomból. De nemcsak gabonát hozhattak, hanem a hírt is, hogy József él. József végül kibékült a testvéreivel, és letelepítette az egész családját Egyiptomban, ahol nem volt hiány kenyérben és finom mézes süteményekben sem.