„Gyakorlatilag” edzenek...

A gyakorlatilag határozószó használata csak az elméletileg ellentéteként pontos. Ezt jelenti ugyanis: ’a gyakorlatban’. Például: a mai beszédből gyakorlatilag kikopott az „ajánlom magamat!” köszönés. Azaz elméletileg még jelen van, gyakorlatilag már nincs. Más példa: elméletben egyszerűnek látszik, de a gyakorlatban bonyolult a probléma megoldása.

Ám ez a kifejezés jelentését vesztett, puszta töltelékszóként, a hivatalos ízű fontoskodás elemeként árasztja el a mindennapi beszédet és a médianyelvet: „az utat gyakorlatilag takarítjuk”; „a hagymát, paprikát a kókuszolajon puhára pároljuk, gyakorlatilag készítünk egy pörköltalapot”; „gyakorlatilag csiszoljuk az üveget négy fázisban, négy különböző szemcseméretű gyémántkoronggal”; „gyakorlatilag készítünk a páchoz egy fűszerteát”; „gyakorlatilag bárki könnyedén megtanulhat teniszezni”; „gyakorlatilag nem tudok e-mailt küldeni”; „Gyakorlatilag úgy áll a helyzet, hogy…”; „délután gyakorlatilag edzést tartunk”; „gyakorlatilag készítünk egy dunsztkötést”; „gyakorlatilag új”; „a készülék gyakorlatilag bárhová könnyen felszerelhető”; „gyakorlatilag nem sikerült megegyezniük”; „gyakorlatilag nem tud főzni”. Ilyenkor a szóban forgó kifejezés elhagyandó.

Máskor – jelentéslazulásos használata esetén – szinonimával helyettesíthető és helyettesítendő: „Fél tíztől fél négyig gyakorlatilag unatkoztak”; „József Attila gyakorlatilag Budapest minden részén megfordult”; „Ez a folyamat gyakorlatilag oda vezet, hogy a felhasználók agya ellustul”. Szabatosan: többnyire (jobbára) unatkoztak; lényegében (voltaképpen) Budapest minden részén; végeredményben oda vezet.

Talán nemcsak hangzatos törekvés marad a jelentés nélküli, tartalmatlan szavak kiszorítása, hanem mielőbb gyakorlatilag is igaz lesz ez, s a nyelvhasználó egyre kevesebb töltelékszóval, fölösleges nyelvi elemmel terheli beszédét.