Reformátusok Lapja

Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Vladár Gábor professor emeritus, a Magyarországi Református Egyház Doktorok Kollégiumának elnöke, volt soproni lelkipásztor osztja meg velünk gondolatait.

„Egység – Egy test”. Ez a mottója az idei Ifivezető-képző Konferenciának. A résztvevő keresztény fiatalok különböző előadásokon tanulhatják meg, hogyan lehet jól vezetni egy-egy ificsoportot. Savanya Csengével, a képzés egyik felelősével beszélgettünk. A hétvége bemutatása mellett arra is kitért, az elmúlt öt-tíz évben hogyan változtak az ifjúsági körök.

Kölcsey Ferenc tudta, hogy az Isten áldása nem ráadás, nem kiegészítés, nem toldalék és nem díszítő-dekorációs elem. Isten áldása nélkül ugyanis minden hiábavalóság! Áldatlan állapotok között semmi nem úgy megy, mint ahogyan mennie kellene. Az áldás alapvető szükséglet: erő, élettér, honfoglalás, biztonság, nyugalom, boldogulás, üdvhozó erő származik belőle.

A Himnusz történelemszemlélete ahhoz a Szent Ágoston-i hagyományhoz kapcsolódik, amely az egyéni és a közösségi sorsot egyetemes üdvtörténeti távlatba helyezi. Középkori krónikáink, majd XVI–XVII. századi református prédikátoraink és a katolikus Zrínyi Miklós is így tekintenek népünk történetére.

– Ugyanazon a lépcsőn mentem fel és jöttem le, mint annak idején Antall József, de a legdöbbenetesebb az volt, hogy a film forgatásakor még élt a felesége, Klára asszony, aki otthon volt a lakásukban. Tudtam, ha fölmennék az emeletre, még találkozhatnék vele – emlékezik Seres Zoltán színművész, aki a Blokád című filmben Antall Józsefet személyesíti meg.

– Az igehirdetés szent, amelyben szócsövek vagyunk csupán. Ahogyan nem az ecsetnek, hanem a festőnek rendeznek kiállítást, úgy nem a lelkész, hanem Isten van a prédikáció középpontjában – vallja Hajdú Szabolcs Koppány, Vértesaljai Református Egyházmegye esperese. Szólt arról is: a szószékcsereprogrammal kapcsolati hálót szeretnének kialakítani a gyülekezetek között.

... írásában olvasunk szemléletesen és humorosan arról az élményről, hogy az ember másoknak, a külvilágnak mutatott fegyelmezett Énje (álarca) mögött van egy másik valaki is, akit az író Énke néven szerepeltet. Nem kell ahhoz hasadt lelkűnek lenni, hogy tapasztaljuk azt a másik ént, aki belülről kritizálja, gúnyolja azt, amit teszünk vagy mondunk, és viccet csinál a legkomolyabb dolgainkból is.

Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Most az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.

A Biblia közös olvasása nemcsak Isten üzenetének mélyebb megértését segíti elő, hanem közösségi élményt is nyújt, amely megerősíti a hívők közötti kapcsolatot. Az együtt töltött időt gazdagítják a közös gondolkodásra és párbeszédre ösztönző elmélkedések. A heti bibliai szakaszhoz Szetey Szabolcs írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást nyújt a szöveg jobb értéséhez.

A férfiasság és helyreállításának témaköre az egész gondolkodásunkat érinti. Nemcsak a nemi szerepekről van tehát szó, hanem a bibliai világkép restaurációjáról is. Isten teremtési rendjét nem megváltoztatnunk kell, hanem megértenünk és felfedeznünk. A Biblia alapján létünk elválaszthatatlan része a nemiség, hiszen Isten kezdettől fogva férfivá és nővé teremtett minket – vallja Molnár Ambrus balassagyarmati lelkipásztor.

Szimbolikus volt számomra az Ószövetséggel töltött kilenc hónap: a vége felé úgy éreztem, mintha kihordtam volna magamban az Újszövetséget. Vártam, hogy kilenc hónapnyi napi olvasás után megérkezzek ahhoz a részhez, ahol közvetlenül Krisztussal találkozom. Persze ő az Ószövetségben is benne van, de mégiscsak máshogy, burkoltabban – ahogy gyermek az anyaméhben.

Nincs más esélyünk és reményünk az életben, mint a mindent magához ölelő Irgalom. „...amikor eljön az Emberfia, vajon talál-e hitet a földön?” – kérdezi Jézus (Lk 18,8). Lesznek-e olyanok, akik kitartanak mellette, és megértik, hogy az Isten igazi igazsága nem valamiféle elvont, szent definíció a világról meg rólunk, hanem élő személy, Jézus Krisztus, az Isten fia, aki „az út, az igazság és az élet”?

Tehát: láttam. Hogy ébren vagy álomban, nem tudom, talán a kettő határán, ahol érzékeljük még a testünket, de akár nyitva van a szemünk, akár csukva, a sötétség szinte ugyanaz, s ahol nem a szem, de a kép törvényei szerint látunk. Íme, egy nagy téren álltam, talán a Nagytemplom előtt, talán máshol, a nap épp lemenőben volt vagy épp felkelőben.

Közös ünnepélyes megemlékezést szervezek az év elején a Tiszántúli Református Egyházkerület Közgyűjteményei, valamint a Debreceni Református Hittudományi Egyetem. Az ünnepség Petőfi 200 emlékév programjával indult, majd az idén szintén 200 éves Kölcsey Ferenc Himnusza és a 250 évvel ezelőtt született költő, Csokonai Vitéz Mihály előtt is tisztelegtek.

– Az igazi evangelizáláshoz néven kell nevezni a dolgokat, és ilyen értelemben nem is feladata a szépirodalomnak a közvetlen misszionálás. Viszont megalapozhatja a befogadást, és aláaknázhatja az Örökkévalóról alkotott előítéleteket – mondja Zágoni Balázs író.

A XVIII. századi tudós, költő Kalmár György szép kifejezésével „drágakőnél gyönyörűbb” édes anyanyelvünket gyakran keseríti pontatlan, félreérthető fogalmazás, idegenszerűség, stílustalanság. A beszéd, az írás szürkül, gondot okoz a megfelelő szó meglelése. Anyanyelvi kapuőr rovatunkban Arany Lajos óvja-védi közös kincsünket.

– Jézus korában mindenki ismerte ezt a növényt. Tudták, a pici magból hatalmas növény nő. Magasabb lesz, mint az ember, akkora, mint egy fa. A mustár magját nagyon szerették a madarak, ezért gyakran fészket raktak a növény ágai között. Ezért hasonlította Jézus a mennyek országát a mustármaghoz, amely nagyon picike ugyan, de hatalmas fává nő, és a madarak fészket raknak rajta.

A tizenhat éves ózdi Szőcs Bernadett rendőrnek tanul. Súlyemelőként második lett az utánpótlás országos bajnokságán. Családja és a Magyar Református Szeretetszolgálat munkatársai segítségével, kiemelkedő eredményeinek köszönhetően, elnyerte a szolgálat Nyilas Misi-ösztöndíját.

– Szolgálatom évei alatt megrepedt életek vettek körül. Mindennap látom, hogy az Úristen kegyelmes a fogyatékkal élőkkel, és kegyelmes a betelt évekkel a hátuk mögött élőkkel is. Mégis ad erőt és türelmet mindannak az elhordozásához, amit ránk mér.