A 2021-ben megválasztott egyházmegyei tanács első céljai között a helyzetfelmérés szerepelt. A közel egy esztendeig tartó átvilágítás tíz évre visszamenőleg megmutatta a megyében zajló folyamatokat, többek között a népmozgalmi adatok és az épített vagyon tekintetében. – A kimutatások szembesítettek azzal, milyen ütemben zsugorodnak gyülekezeteink, fogy a templomba járók száma. Megdöbbentő a tendencia, nem vagyunk felkészülve arra, mi vár ránk tíz év múlva. A számok nem hazudnak, kijózanító volt ezt látni – eleveníti fel Hajdú Szabolcs Koppány esperes.

A vértesaljai vidéki egyházmegye, amelyre jellemző a dunántúli katolikus többség és a kis gyülekezetek. Átlagosan száz-százötven választó tagot számlálnak, a kétszáz fős gyülekezet már erősnek számít. – A fiatalok jellemzően városokba vagy azokhoz közeli helységekbe települnek át. Ez országos trend. Nincs garanciánk arra, és az Úr Jézus sem ígérte, hogy a Vértesaljai Református Egyházmegye ebben a formájában állni fog az idők végezetéig. Kötelességünk viszont mindent megtenni azért, hogy pozitív hatással legyünk a folyamatokra – teszi hozzá.

A megye földrajzilag, szociológiailag is sajátságos helyzetben van, például a gyülekezetek közti távolság északon sokkal kisebb, mint a déli részeken. A szószékcsereprogrammal kapcsolati hálót szeretnének kialakítani a gyülekezetek között. – Nem ismertük egymást, nem jártunk össze. A szószékcsereprogramot kitalálók egyike sem gondolja, hogy ez teljes mértékben megoldja a problémáinkat. Kísérlet csupán, nem tudjuk, hoz-e sikereket, de ha semmit sem teszünk, nem vagyunk méltók a tisztségre, az elhívásra, amelyet az Úr Jézustól és az egyházmegye gyülekezeteitől kaptunk – magyarázza az esperes. Közel egy évig tartott a program kidolgozása, amelynek fókuszában Hajdú Szabolcs Koppány szerint az Ige körüli találkozás áll. Úgy véli, mára elfelejtettük ennek jelentőségét.