Foglalkozott Jézus a teremtésvédelemmel földi élete során?

Húzzuk alá, hogy teremtésvédelemről beszélünk és nem környezetvédelemről, nem pusztán a körülöttünk lévő természeti, vagy épített kultúrának a megőrzéséről, hanem magáról a teremtett világról, amelyet Isten bízott ránk. Jézus legtöbb nagy életkérdést, üdvösséget érintő példázata, története mind a természethez, sőt, a mezőgazdasághoz kapcsolódik. Akár a tenger lecsendesítését, a magvető történetét vagy a szőlőmunkások példázatát vesszük, láthatjuk: Jézus itteni életében hangsúlyos szerepet játszott a természet közelsége.

Ezekből a gondviselést emelte ki tanítványainak, ahogyan Isten megtartja az ég madarait vagy a mező liliomait, amelyek Salamonnál is szebben öltözködnek. Ezek figyelmünket a természetre irányítják. A földművespéldázatok a környezet, az erőforrások használatát hozzák elénk, ami az akkori gondolkodás szerint nem kihasználást, túlhasználást jelentett, hanem a javakkal való élést.

Mi lesz az ön mondanivalójának a vezérfonala?

A teremtésvédelemnek gondolkodásbeli stációnak kell lennie. Ha úgy vélem, hogy a teremtett világ rászorul a védelmünkre, akkor nem emberi mindenhatóság-tudattal, hanem a teremtő Isten gondviselő szolgálatának résztvevőjeként értelmezzük saját szerepünket. A rendezvényen hangsúlyozni szeretném, hogy a református egyházon belül az ökogyülekezeti mozgalomban számos közösség tartja fontosnak mindennapi szolgálatában, hogy gondoskodjon környezetéről és a teremtett világról.

Gyülekezete Hajdúnánáson háromszor is elnyerte az ökogyülekezeti díjat. Megváltozik az Istenbe vetett hitünk a természet védésétől?

Sokkal erősebbé válhat. Ez nem sötétzöld evangelizáció, valamiféle radikális teremtésvédelmi vagy környezetvédelmi mozgalom. A teremtett világ szépségében felismerem, hogy a kegyelmes Isten munkálkodik benne, erőforrásokat ad, ezeket nekem művelnem, őriznem kell. A keresztyén ember felelőssége nem merül ki abban, hogy mértékletesen használja a környezeti erőforrásokat, de meg is őrzi azokat. Minden gyülekezetnek magának kell felfedeznie a lehetőségeit. Nem biztos, hogy városi parókia kertjében lehet őshonos gyümölcsfákat telepíteni, de a gyülekezeti tagok figyelmét fel lehet hívni a tudatos fogyasztásra, vásárlásra, akár közösségi szinten is.

Úgy nyilatkozott a Reformatus.hu-nak 2016-ban: nem magas teológiai gondolatokat kell az emberek elé vinni, hanem praktikumokat. Ezekről az ötletekről is hallhatnak majd február 26-án a megjelentek?

Talán radikális kijelentés, hiszen a teológiai alapvetésből indul ki az egyház szolgálata, abból, hogyan értelmezzük az Isten Igéjét. Ugyanakkor arra is rá kell irányítani a figyelmet, hogy mindez hogyan valósulhat meg a gyakorlatban. A mi felelősségünk, hogy intézményeinkben, rendszereinkben az utánunk jövő generációnak továbbadjuk-e ezt az ismeretet. Kálvin szerint a munka egyfajta istentisztelet. Ránk van bízva a világ, a kultúra művelése. Óriási kérdés, hogyan mutatjuk fel kultúránkban a Krisztushoz tartozásunkat. Ha ez nyilvánvalóvá válik cselekedeteinkben, józanságunkban, mértékletességünkben, akkor közelebb vittük a krisztusi evangéliumot, az üzenetet.