Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Hodossy-Takács Előd, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára osztja meg velünk gondolatait.
Ki állítja meg a természet kizsákmányolását? Van-e visszaút? Ugyanolyan kedves-e Istennek a víziló, mint az ember? Hogyan áll az egyház az ökoszemlélettel? Klímahiszti a teremtésvédelem? E kérdésekre (is) keresi a választ a februári Szólj be a papnak! című vitaest Budapesten. Kocsis Áron hajdúnánási lelkipásztort kérdeztük.
A megválasztott új presbiterek a gyülekezet előtt esküvel is elkötelezik magukat az egyház szolgálata mellett, kimondva: a tisztséggel „járó kötelességeket és feladatokat Isten dicsőségére, egyházunk épülésére és népünk javára” és „az egyház hasznát mindenkor a maga haszna elé helyezve” végzik. Fontos tehát egyházunk gyülekezeteinek, idejében elkezdeniük a presbiterválasztásra felkészülést: az egyház törvényeinek megfelelve, az Úristen szavára is figyelve.
Elképzelhető-e a lepra nélküli világ 2035-re? Hogyan válhat a gondból áldás, a váratlan dolgokból ajándék? Riskóné Fazekas Márta lelkészi elhívásán belül speciális küldetését még diákkorában kapta. A Nemzetközi Lepramisszió lelkiségi, tanulmányi életének aktív munkatársa tudatta: évről évre lefordítják a Nemzetközi Lepramisszióban csak angol nyelven használt imakalauzt, hogy világszerte ugyanazokért a témákért imádkozzanak a támogatóik.
Egy lelkészházaspár házassága és hivatása akkor működhet jól, ha mindketten azt a feladatot végzik, amelyet az Úr rájuk mért, amelyhez tehetséget kaptak – vallja Hangó István. Feleségével négy gyermeket neveltek fel, és bár nem azonnal mondtak igent Miskolc ikonikus gyülekezete meghívására, döntésüket azóta sem bánták meg.
... és ódon szóhasználattal atyának nevezzük bevett biblikus hasonlattal a teremtő és megváltó Istent, mivel Jézus Krisztus is atyámnak szólította őt. Nyilvánvaló, hogy a férfias tulajdonságot mutató szó arra utal, hogy biztonságot nyújt, akiből teremtőerő sugárzik, oltalmába menekülhet az emberteremtmény.
Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Most az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.
A Biblia közös olvasása nemcsak Isten üzenetének mélyebb megértését segíti elő, hanem közösségi élményt is nyújt, amely megerősíti a hívők közötti kapcsolatot. A heti bibliai szakaszhoz kapcsolódóan Hodossy-Takács Előd írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást nyújt a szöveg jobb értéséhez.
A Tízparancsolat program a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága és Várnagy Andrea Liszt Ferenc-díjas zeneművész támogatásával valósult meg. A fogvatartottak saját maguk írták meg színdarabjaikat a tízparancsolat tanításairól. A projekt egyik fontos célja, hogy bizonyítsa: a börtönök falai mögött élők méltók lehetnek arra, hogy a társadalom visszafogadja őket.
Jonathan Edwards, kálvinista prédikátort a nagy ébredés (The Great Awakening) egyik legmeghatározóbb történelmi alakjának tartják. Örömmel és buzgón tanulmányozta a Szentírást. Nagy elismertséget szerzett mint irodalmár, természettudós, filozófus és valláspszichológus, mindenekelőtt bibliai gondolkodó volt. Mint maga vallotta: „Az összes könyv közül a Bibliában találtam meg életem örömét.
A villámokról tudomást sem vett. Kinyújtotta a lábát a csónakból. A himbálózás, a hullámok zaja sem foglalkoztatta már. Átmászott a csónak falán, kissé esetlenül rányomta a lábát a hullámzó tengerre. Majd a másik lábát is a habokba nyomta, mintha csak a földre lépne. És elindult, egyik lábát tette a másik után. Jézus felé lépegetett a tengeren.
A doni katasztrófa emléke sajnos arra tanít minket, hogy nem húzódik éles vonal az ókori, barbár, vérszomjas ember és a Pax Romana hedonista és békés polgára között. A nagy civilizációk sikerét biztosító gépek, üzemek és munkaszervezési formák érték- és érzelemmentesen képesek kiszolgálni a hasznos vagy haszontalan civilizációs javak termelését – de a háborús pusztítást is.
Tíz éve még háromezer református élt itt, ma ezerrel kevesebb. A mai identitásválságban csak az lehet a válasz: református hitük és hitgyakorlatuk szerint, közös értékeik erősítésével alkotnak közösséget. A keresztyén életvitel segít a mindennapi krízisek megélésében. Szenn Péterrel, a Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyház püspökével beszélgettünk.
Semmilyen különleges, tudományos munkám nincs. Csupán a hétköznapi feladataimat végzem szívvel-lélekkel, de jólesik, hogy ezt mások észreveszik. Talán az a titok, hogy szeretek a Bethesdában dolgozni, a szülőkkel kommunikálni, a gyerekekkel foglalkozni. Másképpen nem is tudom elképzelni ezt a munkát, csak teljes odaadással – vallja Putz Réka gyermekgyógyász szakorvosjelölt, aki elsőként vehette át a Dizseri Tamás-díj ifjúsági tagozatának díját.
A XVIII. századi tudós, költő Kalmár György szép kifejezésével „drágakőnél gyönyörűbb” édes anyanyelvünket gyakran keseríti pontatlan, félreérthető fogalmazás, idegenszerűség, stílustalanság. A beszéd, az írás szürkül, gondot okoz a megfelelő szó meglelése. Anyanyelvi kapuőr rovatunkban Arany Lajos óvja-védi közös kincsünket.
Isten szava olyan, mint a mag. Itt, a hittanon Ákos is hallotta Isten üzenetét. De valamiért nem érdekli. Talán fontosabbak a többiek. Vagy nem volt elég érdekes neki a hittanóra. Nem tudjuk. Úgy tűnik, hogy most nem sikerült ez a magvetés. De tudod, mi a jó? – Menyus a fejét rázta. – Hogy a magot újra el lehet vetni.
– Az ellentét már 2014-ben kiéleződött, tavaly február 24-én teljes háborúba torkollott. Aznap bibliaolvasás közben arra kértem Istent, adjon valami biztatást. Az apostolok cselekedetein keresztül így szólt hozzám: „Erősítették a tanítványok lelkét, és bátorították őket, hogy maradjanak meg a hitben, mivel sok nyomorúságon át kell bemennünk az Isten országába.
Húsvéti körlevél a Magyar Református Egyház minden gyülekezete és intézménye számára
Egyházunk a Feltámadottat, Isten igazságát, az életet és a megváltást hirdeti a felbolydult, háborúba rohanó, káoszba sodródó világban is. A húsvét üzenete, hogy Isten megfékezi a gonosz erőket, és megszabadítja az embert.
Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a két héten Czanik Péter nyugalmazott református lelkipásztor osztja meg velünk gondolatait.
Három és fél évszázada született II. Rákóczi Ferenc. A szabadságharc vezére a felekezeti békét kereső keresztyénként is figyelmet érdemel. Személyi titkárának is hívő reformátust választott: Ráday Pált. A jubileumot országos és határokon átívelő emlékév köszönti. Hogy mit jelent ma fejedelem ő öröksége, hogyan őrzi emlékét Sárospatak, erről Dienes Dénes egyháztörténész, a Sárospataki Református Hittudományi Egyetem rektorhelyettese beszélt.
Közvetlenül tőle kérdezte meg, ő-e a Krisztus. Amikor Jézus kimondta: „Én vagyok”, ez elegendőnek bizonyult az elítéléshez. E kijelentés döntött a sorsáról. Ez nem puszta válasz volt: az a név hangzott el, amellyel Isten maga mutatkozott be – az örökkévaló, önmagában létező Úr neve, amelyet Izráel különös tisztelettel őrzött. Nem azért ítélték el, mert félreértették. Hanem mert nagyon is jól értették.