Református hitünk megélése megmaradásunk záloga
Horvátország január elsején csatlakozott a schengeni övezethez, ezzel egy időben az eurózónába is belépett. Az ország gazdasági fejlettsége területileg különböző: a keleti, magyarlakta vidék a legszegényebb. Az itt is dúló délszláv háború óta sem sikerült mindent helyreállítani. Az elöregedés és az elvándorlás mellett az asszimiláció okoz komoly gondot. Hogyan él ma a horvátországi magyarság? Lelki vezetőként miként tudja erősíteni a közösséget, református testvéreit? – kérdeztük Szenn Pétert, a Horvátországi Református Keresztyén Kálvini Egyház püspökét.
Az elmúlt évtizedekben jelentős volt az elvándorlás, a fiatalok közül kevesen maradtak otthon. A jobb megélhetés reményében a legtöbben Németországba, Ausztriába vagy Írországba mentek. A legfrissebb népszámlálási adatok szerint tízezer magyar él Horvátországban, tíz éve még tizenhatezren voltak. A tízezer magyarból csak nyolcezren beszélnek magyarul.
Rohamosan fogy a magyarság száma. Az asszimiláció komoly gond, úgy látszik, hogy erős a hajlandóság az identitásfeladásra. A református püspök szerint a határon túli területek közül talán az itt élő magyarok azok, akik a legkönnyebben beolvadnak a többségi nemzetbe.
Az egyházi adatok is azt mutatják, hogy tíz éve még háromezer református élt itt, ma már ezerrel kevesebb. A mai identitásválságban csak az lehet a válasz, hogy református hitük és hitgyakorlatuk szerint, közös értékeik erősítésével alkotnak közösséget. A keresztyén életvitel segít a mindennapi krízisek megélésében.
– A bölcs ember, aki odateszi, odaadja az életét, akkor is élvezi Isten jelenlétét és segítségét, amikor nehézségek és próbatételek között van. A mi reformátusaink tudják, hogy Isten csodálatos módon tartott meg bennünket eddig is, és nagyszerű elődöket állított elénk. Gondoljunk csak tudós reformátorainkra, Sztárai Mihályra vagy Szegedi Kis Istvánra. Ebből adódóan az itteni megmaradás nemcsak öröm és boldogság, hanem szent kötelesség is – vallja a püspök.
Sztárai Mihály a XVI. században a magyarországi reformáció kiemelkedő prédikátoraként hirdette az evangéliumot. Ferences rendi szerzetesből lett protestáns lelkésszé. Sztárai kötelességének tekintette, hogy a Dél-Dunántúl területén minél több emberhez elvigye az örömhírt. Százhúsz gyülekezetet alapított. Az oktatás és a tudomány területén is alkotott, az irodalomtörténet drámaíróként tartja számon. Zsoltárokat fordított, zsoltárszövegekhez dallamokat komponált.
Szegedi Kis Istvánt tolnai szolgálatából elszólítva Sztárai Mihály püspök iktatta be laskói lelkipásztorrá. 1554 elején költözött családjával Dél-Baranyába. A tudós teológus még abban az évben Baranya új megválasztott püspöke lett. Négy évet töltött a laskói gyülekezetben. Számos elfoglaltsága mellett tanított, nemcsak az iskolában, de otthonában is.
Kedves Olvasó!
A teljes cikk elolvasásához előfizetéssel kell rendelkeznie! Kérjük tekintse meg ajánlatunkat!