A törvény öt részből áll. Az 1. részben találjuk a választói névjegyzék összeállítására vonatkozó szabályokat. Eszerint a választói névjegyzéket a presbitérium minden év december 31-i állapota szerint felülvizsgálja, és a felülvizsgálattal foglalkozó presbitériumi ülés napját közvetlenül követő második vasárnapig, de legkésőbb január 31-ig a névjegyzékben szereplő egyháztagok számára a helyben szokásos módon megismerhetővé teszi. Ez azt jelenti, hogy a két vasárnapnak még bele kell férnie januárba. Ha panasz van, mert például valaki kimaradt, azt a presbitérium nyolc napon belül elbírálja. A végleges névjegyzéket az elnökség záradékolja, és a második vasárnapot követő tizenöt napon belül elküldi az egyházmegye elnökségének. Az egyházmegye elnöksége február utolsó napjáig köteles záradékolni. Így a névjegyzék kettős záradékkal lesz érvényes a következő évi záradékolásig, de nem tovább, mint február végéig.

Az 1. részben fektet le a törvény olyan elveket, mint a titkos szavazás, amely alól később egy speciális szabály egy helyen kivételt engedélyez. A jelölt megválasztásához a leadott érvényes szavazatok több mint fele szükséges. Ha szavazategyenlőség alakul ki egyszer, a szavazást meg kell ismételni, ha másodszorra is, a jelöltek közül sorshúzás dönt.

A 2. rész az egyházközségi választásokról szól. Ennek első fejezete a lelkészek jogállásáról szóló törvény hatálya alól került át a választási törvénybe, ez a lelkészek megválasztásáról szól. A törvény szabályozza a meghívásos és a pályázati eljárást is. A meghívás során lehetővé teszi, hogy ha nem sikerült a presbitériumnak egy valakit meghívni a tagok kétharmadának támogatásával, akkor is állíthat legfeljebb két jelöltet a tagok egyharmad-egyharmadának támogatásával. A választásra a presbiterválasztás szabályai irányadók. Összességében elmondható, hogy az eljárás egyszerűbb lett, és lehetőség van egy jelölt esetén nyílt szavazásra is, kivéve, ha a presbitérium vagy a jelen levő egyháztagok tíz százaléka titkos szavazást kér. Ezen túl a részletszabályok pontosítása történt a jelölt által benyújtandó anyagok, a választhatóság megállapítása terén, valamint a törvény bevezeti a vendégszolgálat szakkifejezést, amely lelkészek meghívás előtti megismerésére ad lehetőséget.

A meghívás jogával a presbitérium kétszer élhet. Ha két meghívás után sem sikerül lelkészt választani, az egyházmegye elnöksége nevezi meg a meghívandó lelkészt.

A második fejezet az egyházközség nem lelkészi tisztségviselőinek választásáról szól, azaz a főgondnok, a presbiterek és a pótpresbiterek választásáról. Ilyen választásokra 2023-ban kerül majd sor, az ennek folyamán megválasztott presbiterek vehetnek majd részt 2026-ban az egyházmegyei, egyházkerületi elnökségek és zsinati képviselők megválasztásában, így bár hat évre választunk, mégis a 2026-os választásra is felhatalmazást adunk.

Az egyházközségi választási bizottság létrehozását is szabályozza a törvény, amely három–hét tagú lehet, és tagja a lelkész, kivéve, ha azon a választási napon nincs egyszerre lelkészválasztás is. Ez ritkán fordul elő, például akkor, ha a helyettes lelkész a jelölt a gyülekezeti lelkészi állásra, amelyről éppen a presbiterválasztással egyszerre dönt az egyházközségi közgyűlés.

Újdonság, hogy az egyházközségi választási bizottság megbízatása – az egyházmegyeihez és az egyházkerületihez hasonlóan – a teljes hatéves ciklusra szól.