Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Hodossy-Takács Előd, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanár tanára osztják meg velünk gondolatait.
Ha nem követjük az Isten által kijelölt utat a házasságban, és a saját értelmünkre támaszkodva próbáljuk megoldani a problémáinkat, csődbe jut a kapcsolat – vallja Nemeskéri Pál. A Bibliai Házassággondozó Szolgálat vezetőjével az idei házasság hetéről beszélgettünk, amelynek a mottója: „szeretetbe kapaszkodva”.
Amíg az ember saját érdekképviselete mellett van elköteleződve, nem tud más mellett tartósan lehorgonyozni. A hűség kérdése így azonban a magához való hűségre redukálódhat, ezzel elveszítheti a hűség kincseit: a kapcsolati és közösségi biztonságot és bizalmat. Tapasztalatom: Istent szemlélve láthatjuk meg az erények maximumát. Tettein és szavain gondolkodva érthetjük meg azok áldását.
– Mivel az Úr mindenkor, mindenhol elérhető a számunkra, legyünk jelen mi is az Isten számára egyenként, legyünk jelen egymás és gyermekeink és a közösségeink számára. Sokszor rohanunk mi is, de ilyenkor eszünkbe jut: légy jelen! Meg kell állni, minden tud várni – mondja Kátoli Gábor és felesége, Veronika, akik a Bibliai Házassággondozó Szolgálatban végzett munkájukról és életükről beszéltek lapunknak.
Lényegét tekintve a Szentháromság elfogadása a keresztyénség alapja, tehát magának a keresztyénségnek egyfajta definíciója. Jézus kettős természete, istenségének és emberségének elfogadása még szűkebben beszél arról, mit jelent a keresztyénség. A keresztyénség lényege Jézus Krisztus, aki tökéletes ember és valóságos Isten. Minden reménység ebből fakad.
Budapesti és péceli tanácskozásokon, kiállításokon méltán szerepel kitüntetett hangsúllyal Ráday Pál fia, Gedeon, a jeles könyvgyűjtő, költő és életének 1737-től 1779-ig hű társa, Szentpéteri Katalin. Szerelmi házasságuk alatt Katalin, bár sok bánat, gond, többszöri gyermekhalál is sújtotta őket, megőrizte napsugaras kedélyét, játékosságát, s férjében sem csitult a könyvek iránti szomjúság.
... az Isten? – teszik fel a kérdést sokan, csalódva, kételkedve, és nincs egyszerű válasz rá. Jézus is atyának, Atyácskámnak szólította Istent, mintha férfi vonását erősítené. De magára alkalmazta azt a képet is, hogy mint kotlós a csibéit, szárnyai alá akarta gyűjteni elárvult népét. Az irgalmasság és gondoskodás mozgatta. Isten fölötte áll a nemiségnek.
Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Most az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.
A Biblia közös olvasása nemcsak Isten üzenetének mélyebb megértését segíti elő, hanem közösségi élményt is nyújt, amely megerősíti a hívők közötti kapcsolatot. Az e heti bibliai szakaszhoz kapcsolódóan Győri István írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást nyújt a szöveg jobb értéséhez.
– A hőskorszakban érkeztem a Bethesdába. Mindent újra kellett szervezni, kitalálni, a feladatok egyre szerteágazóbbak lettek. Kórházlelkészként a legmobilisabbak közé tartoztam, hiszen az orvost, a nővért nem lehetett elszólítani a betegek ágya mellől – tekint vissza Rideg Gyula, a Bethesda Gyermekkórház kórházlelkésze. Huszonnyolc év szolgálat után vette át a Dizseri Tamás szeretetszolgálati díjat.
A Zsinat 2022. november 30-i ülésén elfogadta a Magyarországi Református Egyház választási szabályairól szóló törvényt. Ez idén január 1-jén lépett hatályba. Cikksorozatunk első részében a választói névjegyzékről, a választások általános szabályairól, a lelkészválasztásról és az egyházközség választási bizottságáról esik szó.
Az internet korában egy csomó érdektelen dolgot megtudunk egymásról. Például hogy az ismerőseink egy részének tragikus a helyesírása, hogy néz ki a lakása, mit sportol a gyermeke, hova utazik, mit eszik, milyen háziállatokat tart, milyen szavakkal köszönti fel a szomszéd szobában internetező házastársát, gyermekét, hogy szélsőséges nézeteket vall, összeesküvés-elméletek buzgó hirdetője, kiket utál...
Késő reneszánsz falfestményeket találtak a kolozsvári Farkas utcai Herepei-házban, amely egykor a szépséges gótikus templom parókiája volt. Az 1656-ban emelt paplak tanácstermében díszes virágokat, valamint latin és magyar feliratokat festettek a falakra, a szakemberek szerint ritka, hogy ilyen jó állapotban megmaradtak a freskók.
Bogárdi Szabó István úgy műveli a teológiát, hogy leginkább az igehirdetés izgatja; vallja, az egyház minden élettevékenysége Krisztus evangéliumának hirdetése, s ennek koronája a szószéki szolgálat. A Megfordította sorsát – Prédikációk Jób könyvéről című kötet igehirdetései igemagyarázatok is, miközben mindig felragyognak az örök krisztusi és egyben aktuális üzenetek.
– A gyülekezetünknek azért éri meg óvodát fenntartania, mert még hatásosabban hirdethetjük sten Igéjét. Az Úr előtti alázatunk arra indít minket, hogy minőségi intézményt működtessünk – hangsúlyozza Csűrös András. Gyömrő vezető lelkipásztorával többek között arra a kérdésre kerestük a választ, hogy mitől is lesz valóban református egy óvoda.
Azt szokták mondani tréfásan: nincs régebbi dolog, mint a tegnapi újság. Azonban a régi újságok, különösen a református sajtóorgánumok, kiadványok számos olyan gondolatot tartalmaznak, amelyek ma is érvényesek, tanulságosak és jövőbe mutatóak. E rovatban ilyen időtálló elmélkedésekből idézünk. Ezzel a régi értékeket őrizzük, és a hagyományokat ápoljuk.
– Emlékszel a példázatra, amit Jézus mondott a magvetőről? – szólt Boldi bá. – Most veled pontosan az történt, mint amikor a magocskák körül kinőnek a gazok, és el akarják nyomni. – Gazok? Hát, Jocó elég gaz tud lenni néha, de annyira azért nem tud elnyomni engem.
Az Open Doors nemzetközi szervezet hivatalos magyar nyelvű honlapot indított. Az üldözött keresztyéneket segítő közösség a világ számos országában tevékenykedő szervezetté nőtte ki magát” – olvashatjuk az oldalon, egy sajtóközleményben.
– Éveken át felvételiztem az orvosi egyetemre. A hatodik szuperül sikerült. Fel is vettek, csak fizetősre. Közben hitben járó atyafik kérdezték tőlem: nem akarok inkább lelkész lenni? Akkor már megismertem a férjem, aki tudta, ő a lelkészi szolgálatot választja, nekem a „papné” hivatás is elég lett volna. Aztán lassan meghallottam Isten szavát, de megerősítésre volt szükségem.
Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Bella Péter református lelkipásztor osztja meg velünk gondolatait.
Hogyan tekinthetünk a népesedési válságra keresztyénként? Parancs vagy áldás Isten teremtéskor elhangzó felszólítása, a „szaporodjatok, sokasodjatok”? Béres-Áfra Zsuzsa debreceni szociológussal vizsgáljuk Magyarország évek óta csökkenő népességszáma mögött húzódó okokat, többek közt a posztadoleszcencia jelenségét is.
A magyar szóhasználatban az üdülés leginkább a vakációs időszak programjait jelöli. A kiszakadást a megszokott hétköznapi környezetből, idegen tájak felfedezését, vagy éppen a jól ismert vidékek újralátogatását. Erre szükségünk is van ahhoz, hogy ép ésszel túléljük az élet küzdőterén vívott csaták sorozatát, esetleg győzedelmeskedjünk is ezekben. Isten azonban jóval többet kínál nekünk ennél.
Teológusok, történészek, lelkipásztorok kutatják, miként vált a csatavesztés után kibontakozó reformáció a reménység egyik forrásává. Ötszáz évvel a mohácsi vész után is élő közösség fogadja az érkezőt a Duna partján. – A tragédia után nemcsak politikai és társadalmi átrendeződés indult el, hanem lelki megújulás is – magyarázza Wébel Zsolt lelkipásztor, a baranyai egyházmegye esperese. A gyülekezet nemcsak emlékezik, hanem közösséget formál és fiatalokat hív szolgálatba.