A 2. rész II. fejezet 1. alcímében a jelölési szabályokat is szabályozza a törvény, amelyeket az előző törvényhez képest pontosított a Zsinat. Nem lelkészi tisztségviselőt jelölhet az egyházközség választói névjegyzékében szereplő egyháztag, saját magát azonban nem jelölheti. Az egyházközségi választási bizottság tagja jelölést nem fogadhat el. A bizottság a tisztségekre jelölt és a jelölést elfogadó személyek névsorát továbbítja a presbitériumnak, a presbitérium ennek alapján összeállítja a szavazólapot. A szavazólapra azok kerülnek fel, akiket a presbitérium tagjainak legalább egyharmada támogatott.

A választást, amelynek idejét a presbitérium határozza meg, istentisztelet után kell megtartani. A presbiterválasztás lehet kötött listás vagy egyéni listás. Kötött listás szavazólap akkor készíthető, ha a megválasztandó jelöltek száma megegyezik az adott tisztségre a szavazólapra jóváhagyott jelöltek számával, azaz ezen a megválasztandó számban presbiterjelöltek, illetve egy főgondnokjelölt és szükség szerint a presbitérium által meghatározott számban (de nem több, mint a presbiterek számának egynegyede) pótpresbiterjelöltek szerepelnek. Ezen egy szavazat adható le, amellyel minden, a szavazólapon szereplő jelöltet támogatunk. Egyéni listás szavazólapon legfeljebb a tisztségek számának megfelelő szavazat adható le. Egyéni listás szavazólap esetén a szavazást először a presbiterekre és pótpresbiterekre kell elrendelni. Ez után külön szavazólapon kerül sor az egyházközségi főgondnok megválasztására.

Egyéni lista esetén a presbitereket kétféleképpen lehet megválasztani. Az egyik esetben csak presbiterjelöltek vannak, másik esetben presbiterjelöltek és pótpresbiterjelöltek is. Ha a szavazólapon kizárólag presbiterek választására van lehetőség, akkor presbiterek a megválasztható létszám szerinti legtöbb szavazatot elnyert jelöltek lesznek (azaz ha 12 presbiteri hely van, akkor a 12 legtöbb szavazatot kapó), pótpresbiterek pedig az őket követőek, amennyiben a megválasztásukhoz szükséges többséget (azaz a leadott szavazatok több mint felét) elérték.

Ha a szavazólapon mind presbitereket, mind pótpresbitereket lehet választani, azokat kell presbiternek és pótpresbiternek megválasztottnak tekinteni, akik az adott tisztségre megválasztható létszám szerint a legtöbb érvényes szavazatot kapták, és a megválasztásukhoz szükséges többséget elérték. Így tehát ha 12 presbiteri hely van, akkor a 12 legtöbb szavazatot kapó presbiterjelölt lesz presbiter, és ha három pótpresbiteri hely van, akkor a három legtöbb szavazatot kapó pótpresbiterjelölt lesz pótpresbiter.

A választást annak eredménytelensége esetén 14 napon belül meg kell ismételni.

A 3. alcím az időközi választást szabályozza. Két esetben kötelező időközi választást tartani: az egyik, ha az egyházközségi főgondnok megbízatása megszűnik (például lemond, meghal). Ez alól kivétel, ha az egyházközségnek van gondnoka (azaz a főgondnok helyettese, akinek választása 2024. január 1-jétől kötelező), és az általános egyházközségi választások évében kerülne sor időközi választásra. A másik, ha a presbiterek száma a presbiteri helyek számának kétharmada alá csökken.

Ez a tájékoztató sorozat, amelynek második részét olvassák, terjedelmi okokból nem teszi lehetővé, hogy minden részletre kiterjedően értelmezzük a törvényt. Ezért is ajánlom mindenkinek a Reformatus.hu honlapon elérhető választási aloldalt, ahol a törvény mellett a törvényt értelmező és magyarázó részletes kézikönyv, a választási eljárás egyes lépéseinek időbeli ütemezését segítő menetrend, valamint iratminták is találhatók.